Január 1-től az egyes tartós fogyasztási cikkek esetén már jelenleg is létező kötelező jótállási szabályok módosulnak. Mi változik meg a kötelező garancia esetén? Kinek és hogyan kedveznek majd a kötelező jótállás új szabályai?
Jótállás vagy garancia?
Felmerülhet a kérdés, hogy mi a jótállás, és mi a garancia? Ugyanaz a kettő vagy esetleg különbözik?
A jótállás és a garancia ugyanazt takarja. A jótállás a „hivatalos” jogi kifejezés, a hétköznapokban azonban sokan garanciaként ismerik és emlegetik.
Mi a jótállás?
A jótállás a hibás teljesítés orvoslásának egyik eszköze.
Jótállás esetén az, aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt meghatározott feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Csak abban az esetben mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Jótállás kétféle módon keletkezhet:
- szerződés alapján, amikor a jótállásra kötelezett önként vállalja a garanciát,
- jogszabály által, amikor jogszabály írja elő kötelező garanciát.
A jótállás elég szigorú a kötelezettre nézve. A jótállásnál ugyanis azt kell alapból vélelmezni, hogy hibás volt a teljesítés. Ezzel a vélelemmel szemben a kötelezettnek kell bebizonyítania, hogy a hiba oka csak később, a teljesítés után keletkezett.
Kötelező jótállás tartós fogyasztási cikkeknél: csak meghatározott vevőkre érvényes?
Meghatározott termékek esetén jogszabály, egy kormányrendelet ír elő kötelező jótállást. Ez a kötelező jótállás azonban nem minden vevőre érvényes.
A rendelet csak a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre írja elő a kötelező jótállás szabályait.
Fogyasztó csak természetes személy lehet. Cég vagy bármilyen más szervezet nem minősül fogyasztónak. Másik kitétel, hogy csak akkor minősül fogyasztónak egy személy, ha a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül köt szerződést.
Ha például egy varrodát működtető személy vásárol meg a tevékenysége végzése céljából egy varrógépet, akkor ő nem minősül fogyasztónak. Így az általa vásárolt varrógépre nem vonatkozik majd a kötelező jótállásról szóló rendelet. Ha azonban ugyanazt a varrógépet egy szakácsnő vásárolja meg, aki szeret hobbyként varrni, a rendelet előírásai vonatkoznak a megvásárolt varrógépre. A mindennapi életben azonban a kötelező jótállás alá eső termékekre a gyártó vagy forgalmazó önként is vállal jótállást. Így valószínűleg nem azon múlik majd a hibás varrógép cseréje, hogy ki volt a vevő. De ebben az esetben már nem a jogszabály által előírt kötelező jótállásról beszélhetünk, hanem a szerződés alapján keletkezett garanciáról, aminek egyes feltételeit a kötelezettséget vállaló határozott meg.
Milyen termékekre vonatkozik a kötelező garancia?
Ahogy fent említettem, az egyes tartós fogyasztási cikkek esetén előírt kötelező garancia a kormányrendelet mellékletében felsorolt termékek esetén érvényesülhet. A teljes mellékletet itt éred el.
Néhány példa, hogy mire is gondoljunk:
- háztartási készülékek,
- konyhai kisgépek,
- kerti eszközök,
- kézi szerszámok,
- telefonok,
- órák,
- hangszerek és még sok minden más.
Melyek a kötelező jótállás legfontosabb új szabályai?
2021. január 1-től az egyes tartós fogyasztási cikkek esetén már jelenleg is létező kötelező jótállási szabályok módosulnak.
A legfontosabb módosítások a következők:
1. Sok esetben nő a kötelező jótállás időtartama
Az 1 éves garanciális időtartam 2021. január 1-től megváltozik. A jótállás időtartama az eladási ár alapján növekszik:
- a 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
- a 100 000 forintnál drágább, de 250 000 forintot el nem érő eladási ár esetén két év,
- 250 000 forint eladási ár felett három év.
2. Jótállási jegy akár e-mailben is
2021-től a jótállási jegy elektronikus úton is átadható a fogyasztó részére. Ez nemcsak az e-mailben történő elküldést jelentheti. Ha a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlenül küldi el, hanem azt letölthetővé teszi, akkor a jótállási idő végéig biztosítania kell, hogy azt a vásárló bármikor letölthesse.
3. Garancia a doboz nélkül is jár
A jótállásból eredő jogok érvényesítésénél nem írható elő feltételként, hogy a termék csomagolását is vissza kell adni. Érthető is, hiszen nem életszerű elvárás, hogy a fogyasztó évekig őrizgesse a termék dobozát, csomagolását.
A csomagolásra vonatkozó előírás azért került rögzítésre, mert a gyakorlatban számos vállalkozás jogsértő módon követelte a fogyasztóktól a jótállási igény érvényesítéséhez a termék eredeti csomagolásának megőrzését.
4. Hol intézhető a garancia?
Egyértelművé válik, hogy hol lehet jogszerűen intézni a garanciális igényt. „A fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.” – mondja ki a rendelet.
5. Csere vagy a vételár visszafizetése
A rendelet 2021. január 1-től előírja, hogy ha a termék első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, akkor főszabály szerint 8 napon belül kell kicserélni. Ha a cserére nincs lehetőség, akkor a vételárat kell 8 napon belül visszafizetni. Bizonyos esetekben ez a szabály nem kötelező.
6. Kijavítás 30 napon belül
Ha a fogyasztási cikk kijavítása 30 napon belül nem történik meg, főszabály szerint a vállalkozás köteles a 30 napos határidőt követően 8 napon belül kicserélni a terméket. Ha a cserére nincs lehetőség, akkor a 30 napos kijavítási határidőt követő 8 napon belül a vételárat kell visszatéríteni. Bizonyos esetekben ez a szabály nem kötelező.
Kinek kedveznek a kötelező jótállás új szabályai?
A főbb változásokból az látható, hogy az új szabályok még inkább a fogyasztók érdekeit kívánják védeni. Az új előírásokkal a jogalkotó célja a fogyasztói jogok megerősítése, a mindennapi életben a fogyasztók helyzetének a javítása, valamint a kötelező jótállás terén kialakult gyakorlatok egységesítése.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
További hírekért, érdekességekért, kiadványokért látogasd meg az erthetojog.hu oldalt.
Hasznos tippekért, tanácsokért kövess bennünket itt is:
Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube
Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
