A cégautóadó és amit erről tudnunk érdemes

0

Amennyiben cégautó vásárlását tervezzük, nem szabad megfeledkeznünk a cégautóadó megfizetéséről sem, a költségek tervezése során. Cégautóadót kell fizetni a nem magánszemély tulajdonában álló személygépkocsik után. Magánszemély tulajdonában álló személygépkocsik után csak akkor kell cégautó adót fizetni, ha utána költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el. Vannak olyan cégek, melyek engedélyezik dolgozóik számára a cégautók magáncélú használatát is. Azonban ilyenkor jó ha tudjuk, hogy nem minden esetben adómentes a céges autó korlátlan magán használata.

Ki az adó alanya?

Fő szabály szerint az adó alanya a tulajdonos. Hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetén az adó alanya a járműnyilvántartás szerint bejegyzett tulajdonosa. Ez alól kivétel, ha a tulajdonos magánszemély, és nem számol el költséget a személygépkocsi után.

Előfordul, hogy egy autónak több tulajdonosa is van. Több tulajdonos esetén a cégautóadót, a tulajdoni hányadukkal arányosan viselik a tulajdonosok. Ez igaz arra az estre is, ha magánszemély és nem magánszemély tulajdonosa is van a közös tulajdonban levő személygépkocsinak. Figyeljünk rá, hogy fennáll az adókötelezettség abban az esetben is, amennyiben csak az egyik magánszemély tulajdonos számol el költséget a két magánszemély közös tulajdonában levő személygépkocsi után. A tulajdonostársak ilyenkor is tulajdoni hányaduknak megfelelően viselik cégautóadót.

Amennyiben pénzügyi lízingbe adják a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit, akkor az adóalany a lízingbe vevő. Ez alól kivételt képez az az esetet, amikor is a lízingbe vevő magánszemély, és nincs költségelszámolás az általa lízingbe vett személygépkocsi után.

Jó ha tudjuk, hogy nem vonatkozik a cégautóadó-fizetési kötelezettség az átalányadózó és a kisadózó vállalkozások tételes adóját, vagyis a katát választó egyéni vállalkozó, továbbá a fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára. Esetükben ugyanis tételes költségelszámolás nem valósul meg.

Összefoglalva tehát, egy társaság akkor minősül a cégautóadó alanyának, ha

  • pénzügy lízingbe nem adott, magyar rendszámú személygépkocsi tulajdonjogával rendelkezik,
  • a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget számol el (ilyen lehet például a külföldi rendszámú autó),
  • a társaság pénzügyi lízingbe vesz személygépkocsit.

A magánszemély akkor minősül a cégautóadó alanyának, ha

  • költséget számol el a tulajdonában lévő jármű után,
  • más számol el költséget magyar rendszámú személygépkocsija után,
  • költséget számol el a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után,
  • ő maga, vagy más költséget számol el az általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után,
  • a magánszemélyen kívül társasági tulajdonosa is van a személygépkocsinak.

Az adó mértéke

Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő:

Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő:

Gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)„0”-„4” osztályjelzések esetén„6”-„10” osztályjelzések esetén„5”; „14-15” osztályjelzések esetén
0-5016 500 Ft8 800 Ft7 700 Ft
51-9022 000 Ft11 000 Ft8 800 Ft
91-12033 000 Ft22 000 Ft11 000 Ft
120 felett44 000 Ft33 000 Ft22 000 Ft
Servantes Könyvelőprogram
Servantes Könyvelőprogram

Milyen járművekre vonatkozhat a cégautóadó?

Fontos tudnunk, hogy a cégautóadó szempontjából a Személyi jövedelemadóról szóló törvényben megnevezett személygépkocsit kell érteni. Jó ha tudjuk hogy, ebbe azonban nem számít bele a környezetkímélő gépkocsi. De mi is minősül környezetkímélő gépkocsinak? Környezetkímélő gépkocsinak számít az elektromos gépkocsi, valamint a nulla emissziós gépkocsi. Nulla emissziós gépkocsinak az a gépkocsi minősül, amely rendeltetésszerű használata során egyáltalán nem bocsát ki légszennyező anyagot. Ezen autó környezetvédelmi osztályjelzése: 5Z. Személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, a vezetővel együtt.

Idetartozik a benzinüzemű, dízelüzemű, gázüzemű személygépkocsi, az önjáró lakóautó, a versenyautó, és az a vegyes használatú, 2 500 kilogrammot meg nem haladó együttes tömegű gépjármű is, amelynek rakodótere gyárilag kialakítva bár kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel, egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér. Ide kell érteni azt is, amikor az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

A Gjt. szerint a cégautóadó vonatkozik arra a személygépkocsira, amely

  • belföldi hatósági nyilvántartásba vett, magyar rendszámú személygépkocsi, amely nem magánszemély tulajdonában áll
  • magánszemély tulajdonában áll, vagy hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi, amely után az Sztv. szerinti költséget, ráfordítást, vagy az Szja tv. szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást, vagyis költséget számoltak el.

Figyeljünk rá, hogy a külföldi rendszámú személygépkocsi, ami után az Szja tv., illetve a Sztv. alapján költséget számoltak el, szintén adókötelezettséggel jár.

Érdemes tisztában lennünk azzal is, hogy amennyiben pénzügyi lízingbe vett személygépkocsink van, arra a cégautóadó szempontjából a tulajdonban lévő személygépkocsira vonatkozó szabályok érvényesek.

Na de mi minősül költségnek, ráfordításnak? Nézzük. A személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő, kizárólag a személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülő költség minősül a személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnak.

Különösen idetartozik a személygépkocsi

  • üzemanyag-, kenőanyag költsége,
  • a személygépkocsi bérleti-, illetve lízingdíja,
  • az adóéven belül elhasználódó tartalékalkatrészek költsége,
  • a javítás, a karbantartás díja,
  • a gépjárműadó.
  • az értékcsökkenési leírás, a kötelező felelősségbiztosítás, baleseti adó, a casco díja,

Tételes költségelszámolásnak minősül, amennyiben a magánszemély útnyilvántartás alapján a személygépkocsi után tételesen számolja el a költségeket a hivatali, üzleti célból megtett utak arányában. Jó ha tudjuk, hogy a költségek tételes elszámolására az Szja törvény járművek költségeire vonatkozó szabályai az irányadóak, amennyiben tehát bizonytalanok vagyunk, ott tudunk utána nézni.

Hogyan kell bevallani és megfizetni a cégautóadót?

A cégautóadót negyedévenként kell megállapítanunk önadózással, a naptári év minden olyan hónapjára, amikor is adókötelezettség áll fenn. Az önadózás adómegállapítási-, adóbevallási- és adófizetési kötelezettséget is jelent egyben. Ez alapján a bevallást a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell benyújtani a NAV-hoz. Ugyaneddig, tehát a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megfizetni is az adót a NAV Cégautóadó bevételi számlájára: 10032000-01076167

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

Ahogy az fentebb már említettük, a cégautóadót azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennáll.

Nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi

Az adókötelezettség a tulajdonszerzés, illetve a pénzügyi lízingbe vétel hónapját követő hónap első napján keletkezik a nem magánszemély tulajdonában álló vagy a nem magánszemély által pénzügyi lízingbe vett, magyar rendszámú személygépkocsi esetén.

Az adókötelezettség pedig annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a személygépkocsit a tulajdonos eladja vagy elajándékozza, illetve lízing esetén a lízingbe adónak visszaadja. Szintén megszűnik az adókötelezettség azon a hónap utolsó napján, amikor is a személygépkocsi megsemmisült, vagy ellopták azt.

Magánszemély és egyéni vállalkozó tulajdonában lévő személygépkocsi

Amennyiben a hatósági nyilvántartásban szereplő, magyar rendszámú személygépkocsi magánszemély tulajdonában áll vagy azt magánszemély vette pénzügyi lízingbe, akkor annak a hónapnak az első napján keletkezik az adókötelezettség, ami azt a hónapot követi, amikor a személygépkocsi után a tulajdonos, illetve a lízingbe vevő költséget számolt el. Az adókötelezettség pedig annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a magánszemély utoljára számolt el költséget.

Tehát ha a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit például bérleti díj fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik. Az adó alanya a tulajdonos magánszemély. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után a bérbe vevő utoljára számol el költséget, például amikor a bérleti jogviszony megszűnik.

Abban az esetben pedig, ha a személygépkocsi használatát ingyenesen vagy másik magánszemély részére ellenérték fejében engedjük át, és a költséget a személygépkocsi után nem a magánszemély tulajdonosnak, illetve pénzügyi lízingbe vevőnek kell elszámolnia, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költségelszámolás ténylegesen megtörtént.

Figyelni kell arra is, hogy ha nem a magánszemély tulajdonos, illetve a pénzügyi lízingbe vevő számolja el a személygépkocsi után a költséget, akkor a használónak 8 napon belül a tulajdonost, illetve pénzügyi lízingbe vevőt írásban értesítenie kell a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról. Ez azért is fontos, mert ha ezt nem teszi meg, tehát ha ezt a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor egy esetleges adóvizsgálat által megállapított adóhiányt a használónak kell megfizetnie.

Arra az esetre, ha a költséget magánszemély számolja el, a költség elszámolásának napja

  • a költségről szóló bizonylatot kiállításának napja, vagy
  • az a nap, amit az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek,
  • az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának legelső napja,
  • amennyiben átalányban történik az értékcsökkenési leírás elszámolása, a személygépkocsi használatbavételének napja.

Adókötelezettséggel nem járó esetek

Jó ha tudjuk, hogy sem a kifizetőnél, sem a magánszemélynél nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget a kifizető által a magánszemély tulajdonában levő személygépkocsi hivatalos használata miatt kifizetett, és személyi jellegű egyéb ráfordításként elszámolt költségtérítés. Ennek azonban feltétele, hogy a magánszemély nem számol el tételesen személygépjármű használattal kapcsolatos költséget.

Abban az esetben sem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség, amikor is a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsinál, a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével sem haladja meg az utazásra kifizetett összeg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket.

Ilyen, igazolás nélkül elismert költségnek számít a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből azon összeg, amelyet a kiküldetési rendelvényben feltüntetett távolság szerint, az üzemanyag fogyasztási norma és legfeljebb a NAV által közzétett üzemanyagár, valamint a 15 forint/kilométer általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével fizetnek ki.

Fontos, így tartsuk szem előtt, hogy az egyébként kötelezően vezetett útnyilvántartásban nem lehet hivatali, üzleti utazásnak tekinteni a kiküldetési rendelvény alapján bevételnek nem számító költségtérítésben figyelembe vett futásteljesítményt.

A kiküldetési rendelvényt két példányban kell kiállítani. Ebből az eredeti példányt a kifizetőnek, a másolatát a magánszemélynek kell megőriznie, az adó megállapításához való jog elévüléséig.

A bizonylaton mindenképpen tüntessük fel

  • a gépjármű, gyártmányát, típusát és forgalmi rendszámát,
  • a magánszemély nevét és adóazonosító jelét,
  • a hivatali, üzleti utazás célját, időtartamát, útvonalát, és a futásteljesítményét,
  • az utazás költségtérítését,
  • az élelmezési költségtérítést.

Amennyiben a magánszemély nem nyilatkozik a költségelszámolási szándékáról és a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett költségtérítés összege meghaladja a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket, akkor a kifizető a kifizetéskor a bevételnek nem számító részt meghaladó többlettérítésből személyi jövedelemadó előleget von le. Ebben az esetben a magánszemélynek nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége, feltéve, hogy a magánszemély később sem számol el tételesen költséget.

Ha a magánszemély utólag, az adóbevallásban mégis tételes költségelszámolással állapítja meg a kapott költségtérítés jövedelemtartalmát az előzőek szerint kifizetett és igazolt bevételével szemben, akkor emiatt visszamenőlegesen cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, mégpedig minden olyan hónapra, amelyet a költségelszámolás érint. Viszont ebben az esetben ezen összeget már csak késedelmi pótlékkal növelten tudja megfizetni.

Lehetséges az is, hogy a magánszemély az adóelőleg-levonásra vonatkozó rendelkezések szerint költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot ad a kifizetőnek a kifizetéskor. Ebben lehetősége van nyilatkoznia arról, hogy a kapott bevétellel szemben részben vagy egészben útnyilvántartás és az igazolt kiadásai alapján tételesen kívánja elszámolni a költségeit. Ennek lehet az az oka például, hogy több igazolt kiadása lesz, mint az igazolás nélkül elismert költség.

Figyeljünk rá, hogy ilyenkor csak a nyilatkozat szerint elszámolni kívánt összeget meghaladó bevételrészből kell adóelőleget levonnia a kifizetőnek. Ebben az esetben a magánszemély önadózó lesz. Személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására lesz köteles, amiben a teljes költségtérítést a bevételei között szerepeltetnie kell, és abból az elismert költségek levonhatók. Sőt, még cégautóadó fizetési kötelezettsége is keletkezik azokra a hónapokra, amelyekben tételesen költséget számolt el.

Nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség, amikor költségtérítés címén, a munkában töltött napokra vagy a hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolságra kilométerenként legfeljebb 15 forintot kap a magánszemély. Ide kell érteni a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is.

Tartsuk szem előtt, hogy a 15 forint fölötti rész munkaviszonyból származó jövedelemnek, konkrétan bérnek minősül, amelyre költség nem számolható el. Így többlet-költségtérítéssel kapcsolatosan cégautóadó-fizetési kötelezettség sem keletkezik.

Adómentesség

Vannak olyan esetek, amik adómentességet élveznek.

Mentes az adó alól az a személygépkocsi,  

  • amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel,
  • amit az egyházi jogi személy elsődlegesen vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő más tevékenysége ellátásához üzemeltet,
  • melyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be,
  • amit kizárólag halottszállításra szolgál,
  • amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, nonprofit gazdasági társaság kizárólag – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti – súlyosan fogyatékos magánszemély(ek), vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos vagy autista magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével – egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik,
  • amit kizárólag az egészségügyi alapellátásról szóló törvény szerinti tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek,
  • amely külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül, és amelyet a Magyar Honvédség Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltetett,
  • mely törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó napjáig, melyben a személygépkocsi vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át.

A kétszeres adózás kizárása

A kétszeres adózás elkerülése érdekében le lehet vonni a negyedévre fizetendő cégautóadóból, az ugyanarra a személygépkocsira megállapított gépjárműadót a negyedév azon hónapjaira, amelyben a személygépkocsira cégautóadó-, gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt. Ennek azonban az a feltétele, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.

Figyeljünk rá, hogy a levonás nem érvényesíthető, ha a két adó megfizetésére két különböző személy kötelezett.

Napjainkban a céges autók fontos szerepet töltenek be egy cég életében. Így egyre több cég biztosít céges autót munkavállalói számára, melyet a céges ügyek intézése mellett magáncélra is használhatnak. De ne feledjük, hogy ennek azonban megvannak a maga adózási vonzatai, amire fontos figyelnünk és amit fontos teljesítenünk, ha el akarjuk kerülni a büntetéseket. Ne feledjük, hogy a céges autóinkról egyedi nyilvántartást kell vezetni, így nem árt, ha van cégautó használati szabályzatunk.

Forrás: BérPortál – www.berportal.hu
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Tárgyi eszköz szoftverrendszer, ami tud
Tárgyi eszköz szoftverrendszer, ami tud
Megosztás

About Author

Comments are closed.