A szerződések rendszerint kölcsönös kötelezettségvállalásokat tartalmaznak. Ezek alapján a fél köteles a szerződésben vállaltakat teljesíteni, illetve követelheti a másik féltől az általa vállalt kötelezettség teljesítését. Mi történik, ha az egyik fél megtagadja a teljesítést? Jogszerű lehet a teljesítés megtagadása?
Megtagadható a szerződés teljesítése?
Ha a szerződő fél nem teljesíti a szerződésből eredő kötelezettségét az nem jelenti szükségszerűen, hogy a megtagadta a teljesítést. A teljesítés megtagadásáról akkor beszélünk, ha a szerződő fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy a szerződést nem kívánja teljesíteni. E szándékát írásban, szóban, de akár ráutaló magatartással is kifejezheti. A teljesítés megtagadása nemcsak a kötelezettség vagy a határidő lejárta után, hanem akár a lejárat előtt is megtörténhet.
Csak a nem teljesítésre irányuló egyértelmű és végleges szándék kifejezése minősül a teljesítés megtagadásának. Például önmagában a fizetési határidő akár többszöri elmulasztása nem jelenti a teljesítés megtagadását, hanem csak a kötelezett késedelmét.
Szerződésszegés a teljesítés megtagadása?
Amennyiben a fél a teljesítést jogos ok nélkül tagadja meg, akkor ez szerződésszegésnek minősül. Ilyen esetben a másik fél választhat, hogy a késedelem vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának következményeit kívánja alkalmazni. Ennek keretében követelheti a szerződés teljesítését vagy elállhat a szerződéstől. Amennyiben a lehetetlenné válás következményeit választja, akkor a szerződés megszűnik. Ekkor követelheti a szerződésszegő féltől a szerződésszegéssel okozott kár megtérítését. Az elállás, illetve a lehetetlenné válás következményeinek választása esetén a szerződéskötést megelőző állapotot kell helyreállítani. Tehát a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.
Tekintettel arra, hogy a teljesítés megtagadása egyben szerződésszegés is, ezért ilyen esetben a másik fél követelheti az okozott kár megtérítését a szerződésszegésre vonatkozó kártérítés szabályai szerint. Például követelheti a késedelem miatt felmerült kárának megtérítését is.
Lehet jogszerű a teljesítés megtagadása?
A törvény akkor tekinti szerződésszegésnek a teljesítés megtagadását, ha az jogsértő, tehát jogos ok nélkül kerül sor a teljesítés megtagadása. Ebből következően felmerülhet, hogy lehetséges-e jogszerűen megtagadni a teljesítést.
- A teljesítés jogos okból való megtagadása lehet, ha például a felek maguk írják elő a szerződésükben, hogy a fél milyen okból és feltételek fennállása esetén tagadhatja meg a teljesítést. Ha a teljesítés megtagadása ennek megfelel, akkor az nem minősül szerződésszegésnek.
- Maga a Polgári Törvénykönyv is tartalmaz eseteket, amikor a teljesítés jogos okból megtagadható. Például az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állt be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el.
- A teljesítés jogszerű megtagadásának tekinthető, amikor az előszerződés alapján a végleges szerződés megkötését, tehát az előszerződés teljesítését a kötelezett a törvényben foglalt jogos okból megtagadja. Az előszerződés alapján kötendő szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy
- az előszerződés megkötését követően előállt körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené;
- a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
- nem ő idézte elő a körülmények megváltozását; és
- a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
Visszatartási jog vagy a teljesítés megtagadása?
A teljesítés megtagadásától meg kell különböztetni a teljesítés visszatartásához való jogot.
A visszatartási jog azt jelenti, hogy az egyik fél szerződésszegése esetén a másik fél a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja. Ebben az esetben tehát a visszatartás előfeltétele, hogy a másik fél már szerződésszegő helyzetben legyen. Például a megrendelő visszatarthatja a vállalkozói díj arányos részének kifizetését mindaddig, amíg a vállalkozó teljes mértékben nem végzi el a vállalt munkát.
A visszatartási jog gyakorlása nem jelenti a teljesítés megtagadását. Ekkor a jogosult nem véglegesen, hanem csak időlegesen, a szerződésszegő fél teljesítéséig (ill. megfelelő biztosíték nyújtásáig) tartja vissza jogszerűen a saját teljesítését. A visszatartási jog gyakorlása általában még akkor sem számít a teljesítés megtagadásának, ha a fél jogszerűtlenül él a visszatartási jogával. Például akkor, ha a másik fél nem szegett szerződést. Ennek oka, hogy ebben az esetben is hiányzik a saját teljesítésre vonatkozó szándék egyértelmű és végleges megtagadása.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
