A láncügyletek a termékértékesítésre irányuló konstrukciók. De mi is pontosan ez? Mai cikkünkben példákkal tárjuk fel a megoldást ->
Ha a termékértékesítés teljesítéséhez fuvarozás is szükséges, akkor a termékértékesítés a feladás helyének, a fuvarozás indulási helyének országában teljesített, azaz ott adóztatandó fő szabályként. A teljesítés helyének megállapítására azonban összetettebb szabályozás alkalmazandó olyan esetekben, ha a fuvarozás indulási helyétől (a feladástól) a célállomásra való megérkezésig a termék értékesítésére többször sor kerül. Ezek az ügyletek a láncügyletek.
Pontos meghatározása a láncügyleteknek
Tehát a láncügyletek azok a termékértékesítésre irányuló konstrukciók, amikor a termék eladására egynél többször sor kerül, és a terméket a láncban első eladótól közvetlenül az utolsó vevőhöz szállítják. Az egyes értékesítések teljesítési helyét egyenként kell megítélni.
Vagyis ha:
• „A” értékesít „B”- nek,
• „B” értékesít „C”-nek,
• „C” pedig „D”-nek és a termék közvetlenül
• „A” országból „D” országba kerül,
külön kell vizsgálni az
• „A” és „B” közötti,
• a „B” és „C” közötti, valamint
• a „C” és „D” közötti értékesítés teljesítési helyét.
Fontos alapelv a láncügyletek kapcsán
Az előbb ismertetett szabály
amikor a fuvarozás indulási helye a teljesítés helyét meghatározó tényező
a lánc során csak egyetlen értékesítésre alkalmazható
mivel többszöri termékértékesítés ellenére csak egyszer fuvarozzák a terméket.
Ez pedig az az értékesítés lesz, amelyhez a fuvarozás kapcsolódik. Fontos figyelnünk arra, hogy a fuvarozás ahhoz az értékesítéshez kapcsolódik, amelyben a fuvarozást saját nevében végző vagy azt megrendelő szerepel.
Tehát ha a fuvarozást a láncban
• első eladó végzi vagy
• azt saját nevében rendelte meg, vagy
• a fuvarozást a láncban végső vevő végzi vagy
• azt saját nevében rendelte meg,
annak az értékesítésnek a teljesítési helye az indulás helye, amelyben ők részt vesznek. Természetesen előfordulnak olyan esetek is, amikor a láncügylet közbenső résztvevője fuvaroz, fuvaroztat, vagyis olyan személy, aki egyszerre két értékesítésben vesz részt. Ez esetben el kell dönteni, hogy a fuvarozást a közbenső adóalany mint vevő, vagy mint eladó végzi, végezteti. Ha mint vevő fuvaroz, fuvaroztat, akkor az általa igénybe vett (a felé számlázott) értékesítéshez kapcsolódik a fuvarozás. Így ez az értékesítés adózik az indulás helyén, ha pedig mint eladó, akkor az általa teljesített értékesítés adózik ezen a helyen.
Jó ha tudjuk
Törvényi vélelem áll fenn amellett, hogy ha a közbenső vevő („B”) végzi vagy rendeli meg a fuvarozást, akkor mint vevő járt el. Tehát az általa igénybe vett, a felé teljesített értékesítés kapcsolódik a fuvarozáshoz
adózik a feladási hely alapján.
Kivételt képez ez alól, ha közölte a részére terméket értékesítővel a számára az által a tagállam által megállapított adószámot, amelyből a terméket feladják vagy elfuvarozzák.
Fő szabályként tehát úgy kell tekinteni, hogy az ilyen közbenső tag vásárlásához kapcsolódóan történik a fuvarozás, fuvaroztatás. A közbenső szereplő azonban abban az esetben nem minősül vevőként fuvarozónak, fuvaroztatónak, ha közli a részére értékesítő adóalannyal azt az adószámot, amelyet a termék feladási helye szerinti tagállam állapított meg a számára. Tehát belföldi indulási hely esetén a magyar adószámát. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mint aki értékesítőként fuvaroz, fuvaroztat. A lánc többi szereplője értékesítésének teljesítési helyét aszerint kell meghatározni, hogy a fuvarozást megelőző értékesítésről vagy azt követő értékesítésről van-e szó. A megelőzőnél az indulás helye, a követőknél a rendeltetés helye határozza meg az ügylet teljesítési helyét.
Az előbbi négyszereplős példában három értékesítés van
amelyeknek a teljesítési helyét meg kell határozni. Ha a terméket „A” fuvarozza vagy fuvaroztatja el „D” részére, akkor az „A” és a „B” közötti termékértékesítés helyét a termékfuvarozás megkezdésének helye határozza meg. Az összes ezt követő termékértékesítés (B-C, C-D) teljesítési helye a termékfuvarozás befejezésének helye lesz. Ha a terméket „D” vevő fuvarozza vagy fuvaroztatja el „A” telephelyéről (üzeméből stb.), akkor a „C” és a „D” közötti termékértékesítés teljesítési helyét a termékfuvarozás megkezdésének helye határozza meg. Az összes ezt megelőző értékesítését pedig szintén az a hely, ahol a termék a fuvarozás megkezdésének időpontjában található.
Ha a terméket „C” fuvarozza vagy fuvaroztatja el „A”-tól közvetlenül „D”-nek:
fő szabályként elmondható, hogy „C” vevőként fuvarozza el a terméket, így a „B” és a „C” közötti termékértékesítés teljesítési helyét kell a feladás helye szerint megítélni. Ezen értékesítést megelőző (A-B) értékesítés teljesítési helye az a hely, ahol a termék a fuvarozás megkezdésének időpontjában található. Az ezen értékesítést követő (C–D) termékértékesítésé pedig, ahol a fuvarozás véget ér. Ha a „C” közli a „B”-vel a belföldi adószámát, akkor a „C” és a „D” közötti értékesítésben kell a feladási helyet alkalmazni. A többi, ezt megelőző értékesítés teljesítési helye is az a hely, ahol a termék a fuvarozás megkezdésekor található. Ha a termék belföldről indul, figyelemmel kell lenni arra is, hogy a láncügyletben a belföldi feladási hellyel utolsóként értékesítő adóalany esetében állhat fenn csak az adómentes Közösségen belüli értékesítés, illetve ha a kiszállítás Közösségen kívülre történik, az adómentességgel járó export értékesítés feltétele.
Forrás: 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról – NAV
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
