Próbamunka helyesen
“A „próbanap”-ról alkotott elképzelés: a puding próbája az evés…De vajon ez jogszerű?… és a valóság: Az előző kérdésre a válasz, hogy nem!”
“A „próbanap”-ról alkotott elképzelés: a puding próbája az evés…De vajon ez jogszerű?… és a valóság: Az előző kérdésre a válasz, hogy nem!”
“A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb 3 hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Abban az esetben, ha ..”
A próbaidő szinte minden munkavállaló és munkáltató előtt ismert. Bár gyakran alkalmazzák, mégis sok a félreértés, féligazság.
A próbaidőre vonatkozó kikötés gyakori eleme a munkaszerződéseknek. Alkalmazása a munkáltató és a munkavállaló számára is előnyökkel jár, ezzel is magyarázható a népszerűsége.
A szabadság kiadásával, számolásával kapcsolatban számos tévhit kering. Mai cikkünkben ezen tévhitek kerültek tisztázásra.
Megeshet, hogy a próbaidő végére mégse derül ki, hogy az új munkavállaló a munkáltató elvárásainak megfelel-e. Meghosszabbítható a próbaidő?
Természetes igény új munkahely esetén, hogy a felek kipróbálják egymást. A legkézenfekvőbb a „próbamunka” vagy „próbanap” lenne. De jogszerű ez?
A munkaviszonynak széles körben ismert és alkalmazott intézménye a próbaidő, amely arra szolgál, hogy a felek megláthassák, hogy a munkaviszony, illetve a munkáltató és munkavállaló működése megfelel-e az elvárásaiknak. Annak ellenére, hogy gyakran alkalmazzák a gyakorlatban, mégis sok a félreértés a próbaidővel kapcsolatban. Nézzünk meg most öt dolgot, amit érdemes tudni a próbaidőről.
A próbaidő lényege, hogy a munkaviszonyba lépő felek már a munkaviszony elején fel tudják mérni, hogy beváltja-e a munkaviszony a várakozásaikat. Amennyiben nem váltja be a reményeket, akkor akár a munkáltató akár a munkavállaló könnyen tud szabadulni a munkaviszonyból a próbaidő alatt. Előfordulhat-e ennek ellenére, hogy a próbaidő alatt közölt azonnali hatályú felmondás jogellenes lesz?