Mit érdemes tudni a lízingről?

0

A lízing a különböző járművek, eszközök vagy akár ingatlanok megszerzésének egyik elterjedt módja mind a vállalkozások, mind a fogyasztók körében. Lízing esetén a lízingbevevő és a lízingbeadó lízingszerződést kötnek. Melyek a lízingszerződések fontos jellemzői? Mit érdemes tudni a lízingről?

Melyek az alapvető lízingfajták, és melyik mit takar?

  1. Pénzügyi lízing

A lízing egyik legelterjedtebb formája a pénzügyi lízing. Pénzügyi lízing esetén egyfajta hitelnyújtás történik, amikor a lízingbeadó (gyakran egy pénzintézet) a lízingbevevőt finanszírozza, annak érdekében, hogy használatot és végül tulajdont szerezhessen a lízingtárgyon.

A pénzügyi lízingszerződés lényege, hogy a lízingbeadó a lízingtárgyat (pl. gépjárművet, ingatlant) a saját tulajdonába megveszi, és a lízingbevevő használatába adja meghatározott időre. A lízingbevevő köteles a dolgot átvenni és lízingdíjat fizetni.

A lízing és a kölcsön közötti legnagyobb különbség, hogy lízing esetén a lízingbeadó saját tulajdonába kerül a dolog, míg kölcsön esetén a kölcsönadó által nyújtott kölcsönösszegből a vevő saját tulajdonába veszi meg a dolgot. Tehát lízing esetén nem pénzösszeget ad a lízingbeadó a lízingbevevőnek, hanem a saját tulajdonába kerülő dolog használatát engedi át neki.

A pénzügyi lízingnek két fajtája létezik:

  • a nyílt végű, és

  • a zárt végű pénzügyi lízing.

Zárt végű lízing esetén a szerződés határozott idejének lejártakor a lízingbevevő automatikusan tulajdonjogot szerez a lízingtárgyon, amennyiben kötelezettségeinek eleget tett.

Nyílt végű lízing esetén a lízingbevevőnek arra van lehetősége, hogy a lízingtárgyat maradványértéken megszerezze.

  1. Operatív lízing

A lízing másik elterjedt típusa az operatív lízing, ahol inkább a bérlethez hasonló jellemzők érvényesülnek.

Operatív lízing esetén a lízingbevevőnek jellemzően nem célja a tulajdonjog megszerzése, sokkal inkább a meghatározott időre szóló használat áll a középpontban. A lízingbeadó így az adott lízingtárgyat akár egymást követően több személynek is lízingbe adhatja.

A lízing nyilvántartása

Mivel a lízingszerződés ideje alatt a lízingbeadó marad a lízingtárgy tulajdonosa, ezért a lízingtárgy egyben követelésének biztosítékául is szolgál. E biztosíték még a zálogjognál is kedvezőbb a lízingbeadó számára, mivel a tulajdonjog megmarad nála. Így lízingbevevői szerződésszegés esetén a felmondást követően visszaveheti a lízingtárgyat.

Ha a lízingtárgy ingatlan, akkor a lízingbeadást és a lízingbevevő személyét az ingatlan-nyilvántartásba is köteles bejegyeztetni a lízingbeadó. Ha a lízing ingó dologra vagy jogra vonatkozik, akkor a lízingbeadó ezeket az adatokat rendszerint a hitelbiztosítéki nyilvántartásba köteles bejegyeztetni. Kivételt képez, ha a dolog tulajdonjogát más közhiteles nyilvántartás útján tartják számon (pl. repülőgéplajstrom), amely esetben a lízinget az arra vonatkozó nyilvántartásba kell bejegyezni.

Fontos, hogy amennyiben a lízingbevevő vállalkozás, akkor a lízing ideje alatt a lízingtárgy számviteli szempontból az ő könyveiben szerepel, annak ellenére, hogy a lízingbeadó tulajdona.

A lízingtárgy költségei

  • A lízingbevevő köteles lízingdíjat fizetni. A lízingdíjat a bérleti díjhoz hasonlóan, a szerződésben meghatározott gyakorisággal (pl. havonta, évente) kell fizetni. A lízingdíjat főszabály szerint időszakonként előre kell megfizetnie a lízingbevevőnek.

  • A lízingdíjon túl a lízingbevevőt terhelik a lízingtárggyal járó terhek, költségek, például az adók, fenntartási költségek is.

  • Szintén a lízingbevevőt terheli a lízingtárggyal kapcsolatos kárveszély. Ez azt jelenti, ha a lízingtárgyban olyan kár esik, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni, akkor a kárt a lízingbevevő viseli.

Ezen terhek, költségek és a kárveszély a lízingbevevőt onnantól terheli, amikor a lízingtárgyat a birtokába adták. Amennyiben a lízing tárgya nem dolog, hanem valamely jog, akkor a felsorolt terheket a szerződéskötéstől viseli a lízingbeadó. A másik oldalról viszont megilletik a lízingbevevőt mindazon hasznok is, amelyeket a lízingtárgy hajt.

A lízingtárgy használata

A lízingtárgyat a lízingbevevő jogosult használni.

Harmadik személynek a használatot a lízingbeadó hozzájárulásával engedheti át. Ha a lízingtárgyat a lízingbeadó engedélyével adta más használatába, akkor a lízingbevevő e személy magatartásáért úgy felel, mintha a lízingtárgyat maga használta volna.

Ha viszont engedély nélkül engedi át másnak a használatot, akkor a lízingbeadó felelős azért a kárért is, amely a használat átengedése nélkül nem következett volna be.

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

 

Servantes E.R.P. Vezetői-információs Rendszer és Kontrolling

Servantes Vezetői-információs Rendszer és Kontrolling

Megosztás

Comments are closed.