A peres eljárások időigénye és bonyolultsága akár hátrányt vagy további sérelmet idézhet elő a peres feleknél, mivel az idő múlásával elháríthatatlan vagy nehezen kiküszöbölhető változások következhetnek be. Ezek megelőzésére szolgál a peres ügyekben az ideiglenes intézkedés. Milyen esetekben és módon kerülhet sor ideiglenes intézkedésre a perben?
Az ideiglenes intézkedés célja
Ideiglenes intézkedést kérelemre a bíróság rendelhet el a perben. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a perindítással egyidejűleg lehet benyújtani a bírósághoz. Kivételesen a kereset benyújtása előtt is lehet kérelmezni.
Az ideiglenes intézkedés rendszerint valamely magatartásra való átmeneti kötelezést, tilalmat, illetve valamely magatartás tűrésére szóló kötelezést tartalmazhat. A bíróság az ideiglenes intézkedésben olyan magatartásra kötelezhet, amely magatartás követelésére a kérelmező jogosult lenne a perben érvényesített jog alapján. Például a bíróság elrendelheti, hogy a per tárgyát képező dolgot a per jogerős befejezéséig a másik fél ne alakítása át, azon változtatásokat ne eszközöljön. A bíróság akár fel is jogosíthatja a kérelmezőt, hogy a dolgot tovább használja a per lezárulásáig.
Az ideiglenes intézkedés célja, hogy a peres felek helyzetét átmenetileg, de sürgősséggel rendezze. Célja, hogy a fennálló állapot megváltozását, az időmúlás következtében előálló hátrányokat megakadályozza vagy csökkentse.
Az ideiglenes intézkedés feltételei
A bíróság ideiglenes intézkedést meghatározott feltételek fennállása esetén rendelhet el.
- Sor kerülhet rá a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne.
- Másik esete, ha azt a bíróság azért rendeli el, hogy megakadályozza a kérelmező későbbi joggyakorlásának meghiúsulását.
- Helye van annak érdekében is, hogy a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezését elhárítsák. Ide tartozik például a kérelmezett olyan magatartásra való kötelezése, amelynek célja, hogy a kérelmező ne szenvedjen további kárt vagy egyéb sérelmet. Ebben az esetben ideiglenes intézkedésnek csak akkor van helye, ha a hátrány bekövetkezésének lehetősége nem elméleti, hanem ténylegesen reális esély van a hátrány közvetlen bekövetkezésére, de maga a hátrány még nem következett be. Ide tartozik az az eset is, ha már bekövetkezett hátrány megismétlődését vagy súlyosbodását kell megakadályozni.
- Ideiglenes intézkedést a bíróság akkor is elrendelhet, ha egyéb, különös méltánylást érdemlő okok indokolják.
Előfordulhat, hogy ideiglenes intézkedésre már a perindítást megelőzően sor kerül. Ebben az esetben akkor van rá lehetőség, ha a fenti feltételek valamelyike fennáll, valamint valószínűsíthető, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésével elérni kívánt célt a kérelem perindítást követő előterjesztése az időmúlásra tekintettel meghiúsítaná.
Hogyan bírálják el az ideiglenes intézkedést?
Az ideiglenes intézkedés egyik fontos eleme a gyorsaság. A bíróság az ideiglenes intézkedésről szóló kérelem elbírálása ügyében soron kívül jár el. Intézkedéseit haladéktalanul, de legkésőbb 8 napos határidőn belül teszi meg.
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása során a bíróság a már ismertetett feltételek fennállását vizsgálja. Emellett azt is mérlegeli, hogy az intézkedés elrendelése nem okoz-e súlyosabb hátrányt a kérelmező ellenfelének, mint annak elmaradása a kérelmezőnek. A kérelmet az ellenfél részére is meg kell küldeni és lehetőséget kell adni arra, hogy a kérelemre nyilatkozzon. A bíróság döntésén múlik, hogy az ellenfelet milyen módon nyilatkoztatja meg. Sürgős esetben a bíróság nem köteles a normál kapcsolattartási utat választani (postai vagy elektronikus kapcsolattartást), hanem az ellenfél nyilatkozatát más úton is beszerezheti.
Ha a bíróság szükségesnek tartja, akkor a kérelem elbírálása előtt a feleket meg is hallgathatja. Ha azonban a fél a meghallgatásra kitűzött határnapot elmulasztja, úgy emiatt igazolásnak helye nincs. Tehát a bíróság nem köteles ismételt meghallgatást kitűzni akkor sem, ha a fél a mulasztás vétlenségét igazolja. Bizonyítás felvételének (pl. tanú meghallgatása, szakértő stb.) az ideiglenes intézkedés elbírálása során csak akkor van helye, ha a kérelem e nélkül érdemben nem bírálható el.
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a bíróság végzésben határoz, mely ellen külön fellebbezésnek van helye. Viszont a végzés a fellebbezéstől függetlenül előzetesen végrehajtható. A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosíték adásához is kötheti. Ennek feltételeként a kérelmező ellenfelének valószínűsítenie kell, hogy a kért intézkedés következtében olyan hátrány érheti, amely pernyertessége esetén a kérelmezőtől kártérítés vagy sérelemdíj követelésére adna alapot.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
