Melyek a forgalmazási szerződés alapvető szabályai?

0

“Fontos, hogy a törvény csak a forgalmazási szerződés legalapvetőbb szabályait fekteti le. A gyakorlatban a forgalmazási szerződések…”

Az új Polgári Törvénykönyv több olyan szerződéstípust is tartalmaz, amelyeket a korábbi törvény külön nem nevesített. Az egyik szerződés a forgalmazási szerződés. Ez a gyakorlatban széles körben elterjedt, mint az áruk fogyasztókhoz való eljuttatásának egyik köztes eleme. Melyek a forgalmazási szerződés törvényben foglalt alapvető elemei?

A forgalmazási szerződés

A forgalmazási szerződésben a szállító meghatározott ingó dolog (termék) eladására vállal kötelezettséget a forgalmazó részére. A forgalmazó a termék megvételére és a termék saját nevében és saját javára történő eladására köteles. A forgalmazási szerződést rendszerint a gyártási – értékesítési láncolat eltérő szintjén lévő szereplők kötik, például a gyártó a forgalmazóval, a nagykereskedő a kiskereskedővel. Ezek a szerződések lényegében a termékeknek a fogyasztókhoz való eljuttatásának láncolatában kapnak szerepet. Nem csak áru, hanem szolgáltatás is lehet a forgalmazási szerződés tárgya.

A forgalmazási szerződés nem egyszerű adásvétel

A forgalmazási szerződés nem egyszerű adásvételi szerződés. Nem csupán azt a célt szolgálja, hogy a forgalmazó megvásárolja a terméket, azaz megszerezze a termék tulajdonjogát. A forgalmazási szerződésnek lényeges eleme, hogy a forgalmazó a terméket továbbértékesítés céljára vásárolja meg a szállítótól. A bizományosi szerződéstől eltérően, ahol a bizományos a saját nevében, de a megbízója javára köti az adásvételi szerződést, a forgalmazó a saját javára értékesíti a terméket.

A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a forgalmazó a termék eladására is köteles. Ez a gyakorlatban gondot okozhat, hiszen felmerülhet a kérdés: szerződésszegést követ-e el a forgalmazó, ha az általa megvásárolt terméket nem adja el? Erre általánosságban nehéz választ adni, mindig érdemes megvizsgálni a konkrét eset körülményeit. Kétségtelen, hogy a törvény szerint a forgalmazónak eladási kötelezettsége van. Azonban önmagában attól, hogy nem sikerül az értékesítés, még rendszerint nem beszélhetünk szerződésszegésről, ha a forgalmazó az eladást egyébként megkísérelte.

Fontos, hogy a törvény csak a forgalmazási szerződés legalapvetőbb szabályait fekteti le. A gyakorlatban a forgalmazási szerződések számos szerteágazó kérdést szabályoznak, kezdve a termék beszerzésének szabályaitól, az ellenszolgáltatás meghatározásán és a forgalmazási jog tartalmán át, egészen a forgalmazó általi értékesítésig és a szállító és forgalmazó közötti esetleges kiegészítő szolgáltatásokig. Ha a felek egy jól működő forgalmazási szerződést szeretnének, akkor nem tekinthetnek el a részletszabályok megalkotásától. Ennek keretében szabadon rendezhetik például a forgalmazó eladási kötelezettségének tartalmát is.

Utasítás és ellenőrzés

A törvényi szabályozás nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a szállítónak fontos érdeke fűződik a termék forgalmazó általi értékesítéséhez akkor is, ha az értékesítést a forgalmazó saját nevében és javára végzi. A törvény előírja, hogy a szállítót a termék megfelelő forgalmazásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg. Az utasítási jog csak a termék megfelelő forgalmazására vonatkozhat, de tartalmát a törvény részletesen nem szabályozza. A felek azonban természetesen erre is kitérhetnek a szerződésben. A szállító utasítása irányulhat például a termék csomagolására, megjelenítésére. A szállító jogosult arra is, hogy a szerződés és az utasítás teljesítését ellenőrizze. Az ellenőrzés módját, gyakoriságát és további részletszabályait szintén indokolt a feleknek a szerződésben külön szabályozni, de úgy is dönthetnek, hogy nem illeti meg ellenőrzési jog a szállítót.

Ha a szállító célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a forgalmazó köteles őt figyelmeztetni. Ha a szállító a figyelmeztetés ellenére fenntartja az utasítását, a forgalmazó köteles az utasítást teljesíteni. Ez alól kivétel, ha az utasítás végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. Utóbbi esetekben a forgalmazó köteles megtagadni az utasítás teljesítését.

Ha a célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást a szállító fenntartja és az utasítás teljesítéséből a forgalmazónak kára származik, az ebből eredő kárért a szállító felel.

A jóhírnév megóvásának kötelezettsége

A törvény mind a szállító, mind a forgalmazó számára előírja, hogy köteles a termék jó hírnevét megóvni. A termék jó hírneve alatt nem a személyiségi jogi értelemben vett jó hírnevet kell érteni, hanem a termékhez a fogyasztók, a versenytársak és más piaci szereplők által társított pozitív értékítéletet.

A szállítónak nincs kötelezettsége arra, hogy a terméket reklámozza. Amennyiben azonban reklámoz, akkor köteles tájékoztatni a forgalmazót a termékre vonatkozó reklámokról és köteles a forgalmazáshoz szükséges reklámokat a forgalmazónak átadni. A reklám átadásáért a szállító díjazásra tarthat igényt. Reklám alatt minden olyan közlést, megjelenítést, tájékoztatást érteni kell, amelynek célja a termék értékesítésének, igénybevételének előmozdítása. Az adott esettől függ, hogy mely reklám minősül olyannak, ami a termék forgalmazásához szükséges. A reklám átadása azonban bizonyos esetekben nehézkes lehet, ezért amennyiben a felek ezt fontosnak tartják, akkor célszerű a reklám átadására részletesen kitérni a szerződésben.

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre

Tárgyi eszköz szoftverrendszer, ami tud
Tárgyi eszköz szoftverrendszer, ami tud

Megosztás

About Author

Comments are closed.