Díjazás munkavégzés hiányában

A magyar munkajog szabályai alapján, díjazás nélkül a munkavégzés nem lehetséges. Ez egy igen szilárd előírása a törvénynek, pláne, ha arra gondolunk, hogy még a hozzátartozók között sem lehet ingyenes munkaszerződést kötnünk. De most fordítsuk a visszájára a történetet. Adható-e díjazás munkavégzés hiányában?

A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg.

Abban az esetben pedig a munkavállalót a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól.

A munkavállalót távolléti díj illeti meg

a) a szabadság tartamára,
b) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, továbbá ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra,
c) bírós ág vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, ha tanúként hallgatják meg,
d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,
e) ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg azonban távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.

A betegszabadság tartamára szintén a távolléti díj hetven százaléka jár. Fontos figyelünk arra, hogy a munkavállalót az alapbéren felül még bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.