Az alaki kötöttség

0

A szabályok megkönnyítik az életünket, az egyik ilyen az alaki kötöttség. Segít nekünk hogy egy jognyilatkozatot úgy tegyünk meg ahogy arra törvényes módunk van, vagy egy szerződésben később ne legyenek hiányosságok, és hogy pontosan hogy is határozták meg ennek a jogi háttérét, a Munka törvénykönyvének idevonatkozó paragrafusai segítenek nekünk.

A jognyilatkozatot – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező.

Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot,

a) ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor;
b) a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni, a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó, a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni, a rendelkezésre állás elrendelésére a Munka törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, vagyis a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. A rendelkezésre állás tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató – a Munka törvénykönyvében foglaltak szerint – eltérhet, a teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban közölni kell a munkavállalóval, a munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval. Tehát ezekben az esetekben akkor is, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik.

Munkaidőkeret teljes körű kezelése.

A megállapodást, ha írásba kellett foglalni, módosítani vagy megszüntetni csak írásban lehet.

Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment.

A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát a törvényben meghatározott esetben köteles írásban indokolni és az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető.

Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza,

a) amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti,
b) amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy
c) az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el.

Az olvasni nem tudó, továbbá olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta.

A munkáltató köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát a munkavállalónak átadni.

A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait.

[2012. évi I. törvény – a munka törvénykönyvéről]
Minden jogg fenntartva – www.adosziget.hu – aodsziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre

Servantes Könyvelőprogram
Megosztás

About Author

Comments are closed.