A 12728 számú törvényjavaslat az alábbiak szerint módosítaná a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt.
Törvényjavaslat
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Ha jogszabály kivételt nem tesz,
a) a saját jogú mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok saját jogú növelt összegű járadékára az öregségi nyugdíjra,
b) a hozzátartozói jogon szerzett mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok hozzátartozói jogon szerzett növelt összegű járadékára a hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Jelenlegi szabályozás
Ha jogszabály kivételt nem tesz, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Törvényjavaslat
A Tny. 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.
Az öregségi nyugellátásban részesülő személy – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel – nyugellátását a saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával – a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-től – növelni kell. A nyugdíjnövelés kiszámítása során az a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem vehető figyelembe, amely után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
A nyugdíjnövelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból állapítja meg a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem megszerzését követő naptári év
a) szeptember 30-áig, ha kizárólag a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni,
b) október 31-éig az a) pontban nem említett esetben.
Az öregségi nyugdíj megállapítása esetén a kiszámított nyugellátás összegét meg kell növelni a jogosult részére korábban – azóta megszűnt saját jogú nyugellátás mellett szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem alapján – megállapított nyugdíjnövelésnek a megállapítását követő időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegével, ide értve a korábbi saját jogú nyugellátás megszűnését követő időközi nyugdíjemeléseket is.
Ha a nyugdíjnövelésre jogosult személy a nyugdíjnövelés megállapítása előtt elhunyt, a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy a nyugdíjnövelés iránti igényét a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban – erre irányuló kérelemmel – érvényesítheti.
Jelenlegi szabályozás
(1)A saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel – nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. A növelést megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos bruttó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.
(2)A saját jogú nyugellátásban részesülő személy kérelmére a nyugellátását az (1) bekezdés szerint kell növelni akkor is, ha arra a jogosultságot korábban, azóta megszűnt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy rehabilitációs járadék mellett szerezte. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe. A sajátjogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.
(3)A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani.
(4)Ha a növelés iránti kérelem több naptári évben megszerzett keresetre, jövedelemre vonatkozik, a növelés összegét naptári évenként kell meghatározni.
(5)Ha a növelésre jogosult személy a növelés megállapítása előtt elhunyt, a növelésre szerzett jog a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy kérelmére a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárás során érvényesíthető. Ebben az esetben a (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.
Törvényjavaslat
A Tny. 44/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
Ha a hozzátartozói nyugdíj iránti kérelem benyújtásakor
a) a jogszerző halálát bizonyító anyakönyvi kivonat, vagy
b) az elhunyt és az árva rokoni kapcsolatát bizonyító közokirat nem áll rendelkezésre, de az ellátást igénylő hozzátartozó igazolja, hogy bíróságnál kezdeményezte az eltűntnek vagy holtnak nyilvánítást, illetve a családi jogállás megállapítását, az eljárást fel kell függeszteni.
Ha az ellátást igénylő hozzátartozó az eltűntnek vagy holtnak nyilvánító bírósági határozatot, illetve a családi jogállást megállapító bírósági határozatot az annak jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül benyújtja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, a hozzátartozói nyugellátást az eredeti igénybejelentés napjának figyelembevételével kell megállapítani.
Jelenlegi szabályozás
Ha a hozzátartozói nyugdíj iránti kérelem benyújtásakor a jogszerző halálát bizonyító anyakönyvi kivonat nem áll rendelkezésre, de az ellátást igénylő hozzátartozó igazolja, hogy bíróságnál kezdeményezte az eltűntnek vagy holtnak nyilvánítást, az eljárást fel kell függeszteni. Ha az ellátást igénylő hozzátartozó az eltűntnek vagy holtnak nyilvánító bírósági határozatot a jogerőre emelkedést követő hat hónapon belül benyújtja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, a hozzátartozói nyugellátást az eredeti igénybejelentés napjától kezdődően, az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell megállapítani.
Törvényjavaslat
A Tny. 79. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
(5) A nyugdíjfolyósító szerv a nyugellátás megszüntetéséről vagy a nyugdíj összegének csökkentéséről rendelkező határozat alapján az ellátás folyósítását, illetve a különbözet folyósítását a döntés jogerőre emelkedéséig felfüggeszti.
Törvényjavaslat
A Tny. 84–86. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása vagy felvétele neki felróható.
Felróhatóság hiányában is vissza kell fizetni a bírósági ítélet alapján folyósított nyugellátást, ha a Kúria felülvizsgálati eljárásban úgy dönt, hogy a nyugellátás megállapítása vagy folyósítása nem volt jogszerű.
A megállapított nyugellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell annak – a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított – ellátásnak az összegével, amely ugyanarra az időszakra került folyósításra, ha a jogosultat a két ellátás egyidejűleg nem illethette volna meg. Ha a visszamenőlegesen járó ellátás összege alacsonyabb, mint a beszámított összeg, és a beszámított ellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása vagy felvétele az ellátásban részesülőnek felróható, a jogalap nélkül felvett különbözetet vissza kell fizetnie.
A foglalkoztató, valamint egyéb szerv és személy köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása vagy folyósítása az ő mulasztásának, valótlan adatszolgáltatásának vagy egyéb felróható magatartásának a következménye.
Ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása vagy folyósítása több foglalkoztatónak vagy egyéb szervnek, személynek is felróható, a jogalap nélkül felvett nyugellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.
Ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása vagy felvétele a foglalkoztatónak vagy egyéb szervnek, személynek és a nyugellátásban részesülőnek is felróható, a jogalap nélkül felvett nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetve visszafizetni.
Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a foglalkoztatót vagy egyéb szervet, személyt és a nyugellátásban részesülőt egyetemlegesen kell megtérítésre, illetve visszafizetésre kötelezni.
A közrehatás arányában megállapított megtérítési és visszafizetési kötelezettség nem módosítható amiatt, mert valamelyik kötelezettet terhelő rész nem hajtható be, vagy azt mérsékelték vagy elengedték.
Ha a jogalap nélkül felvett ellátás teljes összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a visszafizetést és a megtérítést nem kell elrendelni.
Jelenlegi szabályozás
84. § (1) Az, aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett nyugellátást attól lehet visszakövetelni, akinek a nyugellátás felvétele felróható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével felróhatóság hiányában is vissza kell fizetni a bírósági ítélet alapján folyósított nyugellátást, ha a Kúria felülvizsgálat keretében úgy dönt, hogy a nyugellátás megállapítása nem volt jogszerű.
85. § (1) A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása az ő mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a nyugellátást a 84. § alapján visszakövetelni nem lehet.
(2) Ha nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és a nyugellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyetemlegesen kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.
86. § (1) A 84. § (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül a jogalap nélkül felvett nyugellátással kapcsolatban a foglalkoztató és az egyéb szerv abban az esetben kötelezhető a megtérítésre, ha Tárgyszó
a) a nyugellátás jogalap nélküli felvevője meghal, mielőtt visszafizetési kötelezettségének eleget tett, vagy
b) a nyugellátás jogalap nélküli felvétele kizárólag a foglalkoztató, illetőleg az egyéb szerv mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a visszafizetésre kötelezettől a jogalap nélkül felvett nyugellátás nem hajtható be.
(2) Ha az nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett nyugellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.
(3) A jogalap nélkül felvett nyugellátással kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt mérsékelték, vagy elengedték.
Törvényjavaslat
A Tny. 96. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek – ideértve a foglalkoztatókat, illetve egyéb szerveket – a természetes személyről adatokat társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-szám) alkalmazásával]
c) az egyeztetési eljárás és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó, jogszabályban meghatározott más eljárások lefolytatása céljából (tarthat nyilván.)
Törvényjavaslat
A Tny. 96. § (2) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve törvényben meghatározott]
k) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosító,
l) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító (tarthatók nyilván.)
Törvényjavaslat
A Tny. 96/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az (1) bekezdés szerint az egyeztetési eljárással érintett korcsoportokba tartozó biztosítottak, volt biztosítottak esetében a korábbi kiértesítési időszak lezárását követő két év elteltével hivatalból újabb adategyeztetési eljárást kell lefolytatni. Az egyeztetési eljárást akkor is le kell folytatni, ha a korábbi egyeztetési eljárásra azóta megszűnt kizáró ok miatt nem került sor.
Jelenlegi szabályozás
(2) Nem kell az egyeztetési eljárást az (1) bekezdés alapján megindítani, ha
a) a biztosított, volt biztosított szolgálati idejét 2009. december 31-ét követően határozattal megállapították, vagy ilyen eljárás folyamatban van,
b) a biztosított, volt biztosított részére saját jogú nyugdíjat, korhatár előtti öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot, balettművészeti életjáradékot vagy más, szolgálati idő alapján kiszámított ellátást állapítottak meg, vagy ilyen eljárás folyamatban van, vagy
c) az egyeztetési eljárást már megindították.
Törvényjavaslat
A Tny. 96/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) Nem kell az (1) és (2) bekezdés alapján hivatalból egyeztetési eljárást lefolytatni, ha
a) a biztosított, volt biztosított öregségi nyugdíjasnak minősül,
b) egyeztetési eljárás van folyamatban, vagy
c) öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, balettművészeti életjáradék, vagy más, szolgálati idő és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján kiszámított ellátás megállapítása iránti eljárás van folyamatban.”
Törvényjavaslat
A Tny. 96/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) Nem kell adategyezetési eljárást lefolytatni, ha a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feltétel vizsgálatához kéri a hatósági bizonyítvány kiállítását.
Törvényjavaslat
A Tny. 102/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) Az öregségi nyugdíj 22/A. § szerinti növelése iránti, 2016. december 31- éig jogerősen le nem zárt ügyekben a kérelmeket a 2016. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.
(2) Ha a saját jogú nyugellátásban részesülő személy 2016. december 31-éig nem kérte a 2016. január 1-jét megelőző időszakban szerzett jövedelem alapján járó nyugdíjnövelést, annak összegét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv 2017. június 30-áig hivatalból állapítja meg. A nyugdíjnövelést
a) a 2007–2010. évben szerzett jövedelem után e § 2016. december 31-én hatályos szövegében foglaltak szerint,
b) a 2011–2015. évben szerzett jövedelem után a 2016. december 31-én hatályos 22/A. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani.
(3) A (2) bekezdés szerinti nyugdíjnövelést visszamenőlegesen, attól az időponttól kezdődően kell megállapítani, amelytől kezdődően az a jogosultat a nyugdíjnövelés iránti kérelem legkorábbi benyújtása esetén megillette volna. A nyugdíjnövelést és annak visszamenőlegesen járó összegét a jogosultság megszerzésének időpontját követő időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegben kell folyósítani.
(4) A nyugdíjnövelés összegét a (2) bekezdésben foglaltak szerint akkor is meg kell állapítani, ha az azóta megszűnt saját jogú nyugellátás mellett korábban szerzett nyugdíjnövelés jogosultja nem minősül öregségi nyugdíjasnak. A megállapított nyugdíjnövelést az öregségi nyugdíj folyósításának időpontjától kezdődően kell – a jogosultság megszerzésének időpontját követő időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegben – folyósítani.
(5) Ha a 2016. január 1-jét megelőző időszakban nyugdíjnövelésre jogosult személy a nyugdíjnövelés megállapítása előtt elhunyt, a nyugdíjnövelést a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban kérelemre, a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak szerint kell megállapítani.
(6) A 1955–1959. évben született biztosítottak, volt biztosítottak esetén a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2016. évi … törvénnyel megállapított 96/C. § (2) bekezdése szerinti adategyeztetési eljárást 2018. december 31-ig kell lefolytatni.
Jelenlegi szabályozás
(1) E törvénynek az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvénnyel megállapított 22/A. § (1) bekezdését a 2010. december 31-ét követően saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatásra, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenységre (a továbbiakban együtt: foglalkoztatás) kell alkalmazni.
(2) A 2011. január 1-jét megelőzően szerzett, a 22/A. § – 2011. január 1-jét megelőzően hatályos – rendelkezéseinek hatálya alá tartozó, korábbi nyugdíjnövelésnél figyelembe nem vett kereset, jövedelem után – időbeli korlátozás nélkül előterjeszthető kérelemre – a 2010. december 31-ei állapotnak megfelelően a nyugdíjat meg kell növelni. A növelés naptári éve előtt elért keresetet, jövedelmet a 22. § (9) bekezdése szerint kell a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani, egyebekben a növelés összegének kiszámítására a 22/A. § (2) bekezdésének
a) 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a nyugdíjnöveléshez szükséges foglalkoztatást 2007. január 1-je és 2009. június 30-a között kezdték meg,
b) 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a nyugdíjnöveléshez szükséges foglalkoztatást 2009. június 30-át követően kezdték meg.
(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a figyelembe vehető foglalkoztatás 365 napnál rövidebb, a növelés arányosan csökkentett összegben jár.
Forrás: www.parlament.hu és A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
