A tanuló munkaviszonyban történő foglalkoztatásának adózása

0

Ennél a foglalkoztatási formánál is fő szabály szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. Az Mt. azonban – az iskolai szünet időtartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki nappali rendszerű képzés keretében (általános iskolában, szakiskolában, középiskolában) folytatja tanulmányait. Amennyiben a tanuló 18. év alatti, akkor csak törvényes képviselője hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt. A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.

Nézzük most meg, hogy ha a tanulót munkaviszonyban foglalkoztatják, milyen adó, illetve járulék kötelezettségek terhelik.

A foglalkoztatás egy másik lehetséges, de nem tipikus esete, amikor a tanuló munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amellyel szemben költség nem számolható el. A munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a személyi jövedelem adóelőleget. Az összevont adóalap után fizetendő adó mértéke 15 százalék.

A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a Tbj. szabályai szerint biztosítottá válik és a már említett természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra – így például táppénzre – is jogosultságot szerez, illetve a majdani nyugdíja számításánál is figyelembe veszik. A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ezeket a járulékokat a munkáltató állapítja meg, vonja le a tanuló munkabéréből és gondosodik annak az állami adó- és vámhatóság felé történő befizetésről, bevallásáról is. Tehát a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs.

Figyeljünk azonban arra, hogy a tanulónak a munkaviszonyból származó jövedeleméről személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig.

Mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében, ez a foglalkoztatási forma nem túl szokásos.

Forrás: NAV

Szakértő bérszámfejtés határidőre

Minden jog fenntartva – www.adosziget.huadosziget@adosziget.hu

Megosztás