A mérlegtételek alátámasztása leltárral

0

A számviteli alapelvek között szerepel a valódiság elve, amely megfogalmazza, hogy a könyvvitelben rögzített, valamint a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak és kívülállók által is megállapíthatónak kell lenniük. A valódiság elvének betartásához azonban nélkülözhetetlen, hogy a beszámoló elkészítéséhez a számviteli törvény előírásai alapján elkészüljön a leltár, ami a beszámolóban szereplő adatokat támasztja alá.

Mi a leltár?

A leltár egy olyan nyilvántartás, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza a gazdálkodónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben egyaránt kimutatva. Elsődleges célja a mérlegtételek valódiságának alátámasztása, valamint a bizonylati fegyelem ellenőrzése és megszilárdítása, továbbá a könyvelés helyességének ellenőrzése és a tulajdon védelme.

A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell tehát összeállítani és a törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Ezen kötelezettség teljesítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie.

A leltárba bekerülő adatok valódisága

Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással kell meggyőződnie, és azt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel szükséges elvégeznie.

Fontos figyelnünk arra, hogy amennyiben a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.

Ellenőrzés és módosítás

Jó ha tudjuk, hogy a vállalkozónak lehetősége van arra, hogy az üzleti év mérlegforduló napját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben ellenőrizze mennyiségi felvétellel árukészletei nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A mennyiségi felvétel alapján szükségessé váló módosításokat az üzleti év mérlegforduló napjára vonatkozóan kell elszámolni. Érdemes tudnunk, hogy a vállalkozó nem alkalmazhatja ezt, ha árukészleteiről sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet.

Forrás: 2000. évi C. törvény a számvitelről
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Összeszerelő Üzemek Készlet- és Számlázó Szoftverrendszere - Servantes E.R.P.

Összeszerelő Üzemek Készlet- és Számlázó Szoftverrendszere – Servantes E.R.P.

Megosztás