A Magyarországon kiküldetés keretében munkát végző személyek biztosítási jogállása

0

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény alapján bővül a biztosítási kötelezettség alól mentesített személyek köre.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) alapján nem terjed ki a biztosítás – többek között – a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott harmadik állam állampolgárságával1 rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.

A fentiekben foglaltak alkalmazhatók az olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak hatályos szociális biztonsági egyezménye áll fenn. Például az a japán állampolgár, akit az Amerikai Egyesült Államokban (röviden: USA) lévő munkáltatója kiküldetés keretében Magyarországon – két évet meg nem haladóan – foglalkoztat mentesül a biztosítási kötelezettség alól, feltéve, hogy az USA-ban rendelkezik biztosítással.

A Tbj. új 11/B. §-a további rendelkezése lehetőséget ad a biztosítási kötelezettség alól történő mentesítéssel kapcsolatos szabálynak az olyan harmadik államból kiküldött személyre történő alkalmazására is, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá.

A biztosítási kötelezettség alól történő mentesítés a szociális hozzájárulási adó rendszerében is megjelenik, így az ismertetett esetekben a Szocho tv. 455. § (4) bekezdés d) pontjában foglaltak alapján a szociális hozzájárulási adót sem kell megfizetni.

A fentiekben foglaltak már 2016. január 1-jétől megkezdett kiküldetések esetére is alkalmazhatók.

1 Harmadik állam állampolgárának – a Tbj. 4. § z) pontja szerint – csak az minősülhet, akinek államával Magyarország nem kötött szociális biztonsági egyezmény, illetve nem EGT tagállam állampolgára.

Forrás: NAV

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu 

Megosztás