Az alábbiakban nézzük meg, hogyan módosult a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2018. január 1-jétől.
Iskolarendszerű képzés fogalma
Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalma mellett az iskolarendszerű képzés meghatározását is pontosan leírja a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2018. január 1-jétől.
Ez alapján iskolarendszerű képzésnek minősül az olyan képzés, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés.
Személyi kedvezmény
Havi szinten a személyi adókedvezmény maximális mértékét a törvény a minimálbér 5 százalékában határozza meg. Ez az összeg 2018. január 1-jétől 6.900 forint.
Családi kedvezmény
2018. január 1-jétől a családi kedvezmény érvényesíthető összegei szintén változnak.
Kettő eltartott esetén 116.670 forint jár havonként és kedvezményezett eltartottanként. Ez az összeg 2017-ben 100.000 forint. Azzal kapcsolatban nem történik változás, hogy egy eltartott esetén 66.670 forint, míg három és minden további eltartott esetén 220.000 forint jár havonként és kedvezményezett eltartottanként.
Az alábbi táblázatban foglaltuk össze, a 2018. január 1-jétől érvényesíthető, a személyi jövedelemadó alapját csökkentő családi kedvezmény összegeit.
| Eltartottak és kedvezményezett eltartottak száma | Érvényesíthető adóalap-kedvezmények összege |
| 1 eltartott | |
| 1 kedvezményezett | 66.670 Ft |
| 2 eltartott | |
| 1 kedvezményezett | 116.670 Ft |
| 2 kedvezményezett | 233.340 Ft |
| Legalább 3 eltartott | |
| 1 kedvezményezett | 220.000 Ft |
| 2 kedvezményezett | 440.000 Ft |
| 3 kedvezményezett | 660.000 Ft |
Mobilitási célú lakhatási támogatás változása
2017. január 1-jétől több új, adómentesen adható juttatás került bevezetésre, melyek között szerepelt a mobilitási célú lakhatási támogatás is. Ez azt jelenti, hogy ezután a juttatási forma után semmilyen adó-, és járulék-fizetési kötelezettségünk nem keletkezik. Legyünk figyelemmel arra, hogy ezt a típusú juttatást csakis a törvényben meghatározott jogosultsági feltételek megléte esetén, és az abban leírt összeghatárok figyelembevételével adhatjuk adómentesen.
2018. január 1-jétől az adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás mértéke a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka helyett, annak 60 százaléka, a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százaléka helyett 40 százaléka, a foglalkoztatás második 24 hónapját következő 12 hónapban 15 százalék helyett 20 százalék.
2018. január 1-jétől már ezzel a törvényi szöveggel találkozhatunk:
A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja
- akivel legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetben a lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és a lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,
- aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.
2018. január 1-jétől tehát már határozott és határozatlan időtartamra szóló munkaviszony esetén is nyújtható egyaránt, legalább heti 36 órás munkaviszony esetén.
További változás, hogy az állandó lakóhely megnevezés helyett már csak a lakóhely kifejezés szerepel 2018. január 1-jétől hatályos törvényszövegben. A támogatás egyik feltételeként annak a munkavállalónknak nyújtható 2018. január 1-jétől, aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjoga helyett a lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával.
Megszűnik a munkáltatói adómegállapítás
A munkáltatói adómegállapítás lehetősége 2018-tól megszűnik. Fontos tudnunk, hogy a munkáltatók már 2017-es évre vonatkozóan sem készíthetik el dolgozóik adóelszámolását. A jövőben tehát a magánszemélyek már csak önadózással állapíthatják meg adójukat, méghozzá önállóan, vagy az adóhatóság közreműködésével, adóbevallási tervezet segítségével.
A munkáltatói adómegállapítás fogalma minden érintett jogszabályból kivezetésre kerül 2018. január 1-jétől.
A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása
A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére – az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint – az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő legfeljebb három – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja 2018. január 1-jétől. Ez a szabályozás 2018. január 1-je előtt egy lakásra vagy üdülőre vonatkozott.
A tételes átalányadó évi összege továbbra is szobánként 38.400 forint. Tehát e tekintetben nem történik változás.
Munkaidő-Nyilvántartás könnyedén!
Stabil, gyors, rugalmas, felhasználóbarát!
Az adózás rendjének átalakítása
2018. január 1-jén lép hatályba az általános közigazgatási rendtartási törvény és ezzel hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárási törvény, amely az adóigazgatási eljárásban az általános eljárási szabályokat tartalmazta egészen 2017. december 31-éig. Az új közigazgatási rendtartásról szóló törvény azonban nem terjed ki az adóigazgatási eljárásra. Ezért készült két új törvény, az egyik az adózás rendjéről (Új Art.), a másik pedig az adóigazgatási rendtartásról (Air) szóló. Az adózás rendjének újraszabályozása miatt felül kellett vizsgálni valamennyi kapcsolódó jogszabályt.
Megszűnik a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítások adómentessége
2018. január 1-től megszűnik a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítások adómentessége, és a cégek számára az egyes meghatározott juttatások adózási szabályai szerint 40,71 százalékos adóterhet (1,18 * (15% személyi jövedelemadó + 19,5 % Egészségügyi hozzájárulás) von majd maga után a biztosítások díjának megfizetése. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2018. január 1-jétől a következőképpen módosul.
Ha a biztosítás más személy által fizetett díja az a befizetés időpontjában hatályos 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja alapján vagy a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás más személy által 2013. január 1-jét megelőzően fizetett díja az 1. számú mellékletnek a befizetés időpontjában hatályos 6. pont 6.3. alpontja alapján részben vagy egészben adómentes volt, akkor – függetlenül a biztosítási szerződés esetleges módosításától – a biztosító teljesítéséből (kivéve, ha a biztosító teljesítése a 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja alapján haláleseti, betegségbiztosítási vagy baleset-biztosítási szolgáltatásként adómentes) a kifizetőnek nem minősülő magánszemély által fizetett biztosítási díj, valamint az adóköteles biztosítási díj együttes összegét meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket figyelmen kívül kell hagynunk az egyéb jövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során.
A bevétel megszerzésének időpontja a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében a kiadás teljesítésének napja. Ez alapján a 2018. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezés szerint tehát
- adómentesen kezelhető (a befizetéskor) a 2017-ben megfizetett rendszeres díj akkor is, ha annak esedékessége 2018-ra esik
- nem kezelhető azonban adómentesen, hanem az egyes meghatározott juttatások szabályai szerint lesz adóköteles a befizetéskor az utólag megfizetett rendszeres díj, ha a megfizetése már 2018-ban történik, attól függetlenül, hogy a díjfizetéssel érintett időszak már 2017-ben elkezdődik.
Új adómentes juttatások 2017. november 11-étől
Új, adómentesen adható juttatásokkal bővült a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete. Az új juttatásokat érintő rendelkezések már a törvény 2017. november 11-ei hatályállapotában szerepelnek. Nézzük meg, melyek ezek:
1. számú melléklet
7. Egyéb indokkal adómentes:
7.37. az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjának jogszabály alapján visszatérített összege,
7.38. a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet
a) alapján a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan elengedett hallgatói hiteltartozás összege,
b) szerinti hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez a munkavállaló számára kifizetett juttatás, a munkaviszony fennállásának időtartama alatt a munkavállalót terhelő előírt kötelező diákhitel törlesztő részlet erejéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig terjedő összegig,
7.39. a nyugellátásban és egyes más ellátásban részesülő magánszemélyt kormányrendelet alapján megillető egyszeri juttatás a juttatás időpontjától függetlenül.
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
