Semmisség

0

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy ha az adóhatóság határozatával nem értünk egyet, az ellen önálló jogorvoslatnak van helye. Az adóhatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

Vannak olyan esetek, amikor az adóhatóság döntését meg kell semmisíteni és vissza kell vonni. Nézzük mely esetekre igaz ez.

Az adóhatóság döntését meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni, ha
a) – az ideiglenes intézkedést kivéve – az ügy nem tartozik az eljáró adóhatóság hatáskörébe,
b) annak tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen határozat meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,
c) annak tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott, és annak tartama eredményesen telt el,
d) a tartalma a közigazgatási bíróság adott ügyben hozott jogerős határozatával ellentétes, vagy
e) annak meghozatala során törvényben semmisségi oknak minősített súlyos eljárási jogszabálysértést követtek el.

Figyeljünk arra, hogy az előző bekezdés b) és c) pontjában foglalt semmisségi ok esetében a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint.

A döntés semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha
a) az az adózó jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés véglegessé válása óta három év eltelt, vagy
b) a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelt.

Súlyosítási tilalom a hatósági eljárásban

Jó ha tudjuk, hogy amennyiben a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat véglegessé válásától, ha pedig az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az elsőfokú adóhatóság visszavonta.

Ha az új határozat meghozatalát ellenőrzés (felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvet az egyéves időtartamon belül átadják vagy postára adják, az adózóra terhesebb megállapításokat tartalmazó határozat az egyéves időtartam leteltét követően is, de legkésőbb tizennyolc hónapon belül hozható meg. Fontos, hogy figyeljünk arra, hogy az egyéves időtartam vizsgálatánál az átadás és a postára adás tekintetében csak az ellenőrzés (felülellenőrzés) megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv minősül ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvnek.

Az előző bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni
a) a bíróság jogerős ügydöntő határozatában megállapított költségvetési csalás, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, illetve az adókötelezettség teljesítésével összefüggésben elkövetett csalás esetén,
b) a bíróság által elrendelt új eljárás esetén,
c) ha az ellenőrzést az adópolitikáért felelős miniszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke – önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében az önkormányzati képviselő-testület határozata – rendelte el,
d) ha az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt,
e) ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az önkormányzati adóhatóság döntései elleni fellebbezések elbírálására jogosult hatóság vezetője utasítást ad.

Tehát a súlyosítási tilalom egyfajta védelmet biztosít az adózók részére, az őket érintő határozatok módosíthatóságának időbeliségét illetően. A határozattal lezárt ellenőrzés esetén a határozat véglegessé válásától, határozat nélkül lezárult ellenőrzés esetén annak befejezésétől számított egy éven túl az adózóra nézve hátrányosabb rendelkezéseket tartalmazó döntés kiadására már nincs mód. Annak meghatározásához, hogy mi minősül az adózóra nézve hátrányosabbnak, a határozatot összességében kell megítélni. Az egyes adónemek szerinti kedvezőtlenebb megállapítás nem kifogásolható akkor, ha valamennyi adókülönbözet összesített egyenlege az adózóra nézve kedvezőbb.

Forrás: 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu 

Megosztás