Rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség külföldi vállalkozástól bérbe vett munkaerő alkalmazása esetén

0

A munkaerőhiány enyhítése érdekében több éve számos vállalkozás veszi igénybe a külföldi illetőségű munkaerő-kölcsönző cégek szolgáltatásait. A bérbevevők jellemzően kiemelt adózói körbe tartoznak és nagy létszámban – magasabb szaktudással nem rendelkező – munkaerőt foglalkoztatnak.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerint munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, – a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál – kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni.

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a Magyarországon nem bejegyzett, külföldi illetőségű társaságtól igénybe vett szolgáltatás esetében sokszor nem történik meg a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése. Az ellenőrzött társaságok képviselői arra hivatkoztak, hogy a külföldi illetőségű munkaerő-kölcsönzők nyilatkozatot tettek a kötelezettség átvállalásáról.

A Magyarországon nem bejegyzett társaságok magyar adószámmal nem rendelkeznek, ennek következtében nem vállalhatják át a kölcsönbevevőtől a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettséget, ezért az a kölcsönbevevőket, tehát a magyar adózókat terheli. Ennek megfelelően a külföldi munkaerő-kölcsönzőktől kölcsönzött munkavállalók átlagos statisztikai létszámát a revízió figyelembe veszi a rehabilitációs hozzájárulás számításánál, amely így adókülönbözet megállapítását eredményezi.

Egy adózó fellebbezése és bírósági keresete nyomán kúriai döntés is született, mely az adóhatóság álláspontját támasztja alá.

A Kúria döntésének (Kfv. I. 35.486/2017/6.) elvi tartalma, hogy a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapításakor nem vehetők figyelembe a munkaerő-kölcsönzés munkajogi és társadalombiztosítási ellátásokat szabályozó uniós előírások, az adójogi jogviszonyt a magyar szabályozás alapján kell megítélni.

Az átvállaló nyilatkozat Kúria általi elvetése pedig azon alapszik, hogy a külföldi munkaadónak magyarországi bejelentkezése hiányában rehabilitációs hozzájárulás bevallására, befizetésére nincs lehetősége (az Art. szerint nem adóalany), így ennek költségvetés felé történő rendezését jogszerűen, adójogi szempontból nem tudja átvállalni.

A döntés értelmében a külföldi munkaerő-kölcsönzőtől történő munkaerő igénybevételekor a kölcsönbevevőt terheli a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség.

A Kúria fenti döntése általános jogérvényű.

Forrás: NAV

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu 

Megosztás