Nyilvántartásba vétel

0

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.), illetve a Jöt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2017. július 1-jei hatálybalépésével megváltoztak a nyilvántartásba vétel szabályai, melyre tekintettel a jövedéki nyilvántartásba vételi eljárásról az alábbi általános tájékoztatást adom.

Nyilvántartásba vétel általános szabályai

A jövedéki szabályozás az alábbiakban felsorolt tevékenységek folytatását, illetve a kereskedelmi gázolaj utáni visszaigénylési jogosultság érvényesítését az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vételéhez köti.

A nyilvántartásba vétel iránti kérelem a NAV_J37 „a Jöt. szerinti tevékenységek nyilvántartásba vételére” című nyomtatványon, míg a kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszaigénylés a NAV_J21 „az állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vételhez a kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszaigénylés érvényesítéséhez” című nyomtatványon terjeszthető elő. A Jöt.-ben és a Vhr.-ben a nyilvántartásba vételhez előírt feltételek teljesítését igazoló iratokat, nyilatkozatokat a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel kell benyújtani.

Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásba vételt a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül teljesíti. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően vizsgálja a nyilvántartásba vétel feltételeinek teljesülését. A nyilvántartásba vett adatok (a kérelemben feltüntetett adatok) változását a nyilvántartásba vett személy 15 napon belül jelenti be a NAV_J37, illetve a NAV_J21 nyomtatványon.

A nyilvántartásba vételi eljárást elektronikus úton kell intézni, melynek megfelelően a kérelem elektronikus úton terjeszthető elő, illetve az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásba vétel visszaigazolását az ügyfél részére az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton küldi meg.

A külföldi személy – az általános szabálytól eltérően – jövedéki ügyét választása szerint papír alapon is intézheti, melynek megfelelően a külföldi fuvarozó a NAV_J21 nyomtatványt papír alapon is benyújthatja.

A nyilvántartásba vételi kérelem elbírálására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint a kérelmező székhelye, annak hiányában telephelye, illetve magánszemély esetében a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóság jár el. Kizárólagos illetékességgel jár el a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága, azon kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye Budapest vagy Pest Megye közigazgatási területén található.


1. Csomagküldő kereskedő

A csomagküldő kereskedő belföldről szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket másik tagállamba magánszemélynek vagy független gazdasági tevékenységet nem folytató személynek értékesít, közvetlenül vagy megbízottja útján közvetve.

A csomagküldő kereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vételére az jogosult, akit vagy akinek vezetőjét, vezető tisztségviselőjét

– a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2013. június 30-án hatályos gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

– a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen nem ítélték el vagy a kérelem benyújtásakor már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

Az erkölcsi bizonyítvány a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez kizárólag eredeti elektronikus vagy papír alapú okiratként csatolható. A papír alapú eredeti okiratot a kérelem részeként személyesen vagy postai úton kell az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátani.

A kérelmező eltekinthet az erkölcsi bizonyítvány csatolásától, ha a bűnügyi nyilvántartó szervtől kéri, hogy a rá vonatkozó hatósági erkölcsi bizonyítványt közvetlenül küldje meg az az állami adó- és vámhatóság részére, vagy, ha – a nyilvántartásba vételhez történő felhasználás céljából – az állami adó- és vámhatóságot kéri, hogy igényeljen adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől.


2. Csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője

A másik tagállamban belföldre irányuló csomagküldő kereskedelem végzéséhez belföldi székhelyű, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett adóügyi képviselő megbízása szükséges. A más tagállami csomagküldő kereskedő belföldre történő szállítása után keletkező adókötelezettséget és adófizetési kötelezettséget – a csomagküldő megbízása alapján – az adóügyi képviselő végzi, illetve jövedéki biztosítékot nyújt, mely fedezi a keletkező adófizetési kötelezettség összegét.

Az adóügyi képviselői tevékenység nyilvántartásba vételére olyan személy jogosult:

a) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai vagy egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint tesz eleget,

b) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt,

c) akinek nincs meg nem fizetett köztartozása, társadalombiztosítási járulék-tartozása kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,

d) aki jövedéki biztosítékot nyújt,

e) akit vagy akinek vezetőjét, vezető tisztségviselőjét

ga) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2013. június 30-án hatályos gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

gb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen nem ítélték el vagy a kérelem benyújtásakor már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

Az adóügyi képviselő a jövedéki biztosíték nyújtását – a NAV_J37 kérelem részeként – a NAV_J38 „Kérelem a felajánlott jövedéki biztosíték elfogadására/az elfogadott vagy eltérő összegben megállapított jövedéki biztosíték módosítására” című nyomtatványon terjesztheti elő.

A pénzügyi biztosíték – az erkölcsi bizonyítványra előírt szabályozással egyezően – kizárólag eredeti elektronikus vagy papír alapú okiratként nyújtható be. A papír alapú eredeti okiratot a kérelem részeként személyesen vagy postai úton kell az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátani.

A büntetlen előélet igazolása a csomagküldő kereskedőnél meghatározattak szerint teljesíthető.


3. Jövedéki termék előállítására alkalmas berendezés előállítása, értékesítése, birtoklása

Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vétele szükséges:

a) az energiatermék előállítására alkalmas desztillálóberendezés,

b) az alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezés,

c) a sör előállítására alkalmas főzőüst és komlóforraló üst,

d) a dohánygyártmány gyártására alkalmas gép és egyéb eszköz – a kizárólag emberi erővel, így különösen nem elemmel, akkumulátorral vagy elektromos áramforrásról működtethető olyan eszköz kivételével, amelyik egyszerre egy vagy több, de legfeljebb óránként 200 darab kézi töltésű cigaretta elkészítésére alkalmas –

előállításához, értékesítéséhez és birtoklásához

A nyilvántartásba vétel nem vonatkozik az üzemi berendezés működtetésére. Az olyan jövedéki termék előállítására alkalmas berendezést, amelyen termék-előállítást vagy a berendezés tesztelését, kipróbálását végzik, csak adóraktár engedélyese és felhasználói engedélyes tarthat birtokában.

Nem kell az állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétele:

a) a rendeltetésszerűen használt, túlnyomással üzemelő háztartási főzőedények,

b) a tudományos és oktatási célra használt desztillálóberendezések,

c) a minőség-ellenőrzési célra használt üveg desztillálóberendezések

előállításához, értékesítéséhez és birtoklásához,

d) a magánfőző desztillálóberendezésének magánfőző általi birtoklásához és értékesítéséhez, ha a magánfőző a birtokba vételt és az értékesítést az önkormányzati adóhatósághoz bejelentette.


4. Nyilvántartásba vett felhasználó

Az állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétele szükséges az évi legfeljebb 6000 liter vagy 6000 kilogramm egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék, valamint a teljesen denaturált alkohol felhasználásához, amennyiben a gazdálkodó nem rendelkezik a tevékenység folytatására adóraktári engedéllyel vagy felhasználói engedéllyel.

A felhasználás célja nem lehet az adóköteles jövedéki termék előállítása, illetve az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként történő felhasználása.

A nyilvántartásba vett felhasználó a beszerzett, felhasznált mennyiségről a Vhr. szerinti adattartalommal nyilvántartás vezetésére kötelezett.

A nyilvántartásba vett felhasználó a nyilvántartásba vételhez, majd azt követően évente, november 30-áig köteles megadni az éves szinten felhasználni tervezett mennyiséget és a felhasználás célját.

Ha a nyilvántartásba vett felhasználó a tárgyévet követő november 30-ig nem nyilatkozik az éves szinten felhasználni tervezett mennyiségről, abban az esetben az állami adó- és vámhatóság a tárgyév utolsó napjával törli a nyilvántartásba vett felhasználókról vezetett nyilvántartásból.

Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásba vételi eljárás során helyszíni szemle keretében vizsgálhatja a tevékenység gyakorlásához kérelmezett telephely körülményeit.


5. Szárított és fermentált dohány előállítása, tárolása, és kereskedelme

Az állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétele szükséges a dohánynövény termesztéséhez, a szárított dohány és a fermentált dohány belföldre történő behozatalához, tárolásához, értékesítéséhez és külföldre történő kiszállításához.

A nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység alapján regisztrációra kötelezett:

a) a termelő,

b) a termelői csoportok elismeréséről szóló miniszteri rendelet szerinti termelői csoport,

c) az a fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, egy technológiai egységet képező üzem, ahol elsődleges dohányfeldolgozást és fermentálást eredményező eljárással fermentált dohányt állítanak elő,

d) a dohánygyártmány előállítását végző adóraktár engedélyese,

e) az a gazdálkodó, aki belföldre szárított dohányt és fermentált dohányt behoz (dohányimportáló),

f) az a gazdálkodó, aki regisztrációra kötelezettől – kivéve az e pont szerinti regisztrációra kötelezettet – szárított dohányt és fermentált dohányt vásárol, regisztrációra kötelezett részére történő továbbértékesítési céllal (dohánykereskedő),

g) az a gazdálkodó, aki szárított dohány vagy fermentált dohány felhasználásával gazdasági tevékenység keretében nem dohánygyártmányt állít elő.

Az állami adó- és vámhatóság termelőként azt regisztrálja, aki a dohánynövény termesztést hatályos, írásbeli termelési és értékesítési szerződés alapján végzi, továbbá a megtermelt dohányt a Vhr. -ben meghatározott módon tárolja. Az állami adó- és vámhatóság a termelőt a szerződés hatályvesztésekor törli a nyilvántartásából.

Szárított dohány és fermentált dohány csak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett regisztrációra kötelezettek között értékesíthető és adható át közvetlenül vagy írásbeli szerződésben megbízott fuvarozó, szállítmányozó igénybevételével.

A dohányimportáló és a dohánykereskedő köteles az áruforgalmát pontosan nyilvántartani, valamint az árumozgásokat szállítmányonként, legkésőbb az adott importálási, dohánykereskedelmi ügylet megkezdéséig az állami adó- és vámhatóságnak bejelenteni.

Azon gazdálkodó, aki szárított dohány vagy fermentált dohány felhasználásával gazdasági tevékenység keretében nem dohánygyártmányt állít elő, nyilvántartási kérelmében köteles részletesen leírni a gyártási folyamatot, amelyben szárított dohányt vagy fermentált dohányt használ fel. A kérelemben foglaltakat az állami adó- és vámhatóság szükség szerint helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti.

Az általános szabálytól eltérően a nyilvántartásba vett adatok változását a változás bekövetkezésétől számított 5 napon belül kell bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz.


6. Kereskedelmi jármű nyilvántartásba vett üzembentartója, bérlője

Kereskedelmi gázolajnak minősül a gázolaj, amelyet

a) ellenszolgáltatás fejében vagy saját költségre kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló, legalább 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművel vagy nyerges járműszerelvénnyel (nyerges vontatóval) végzett közúti árufuvarozáshoz, vagy

b) akár menetrendszerű, akár nem menetrendszerű forgalomban, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 vagy M3 kategóriába tartozó gépjárművel végzett személyszállításhoz

használnak fel.

Az a) és b) szerinti jármű üzembentartója vagy bérlője jogosult az üzemanyagtöltő-állomáson üzemanyagkártyával megvásárolt, vagy belföldi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített üzemanyag-tankoló automatával ellátott tartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött kereskedelmi gázolaj után adó-visszaigénylésére.

Az adó-visszaigénylés előzetes feltétele, hogy a gépjármű vagy nyerges járműszerelvény üzembentartóját vagy bérlőjét az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vegye.

A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az adó-visszaigénylési jogosultság első alkalommal történő érvényesítése előtt kell az állami adó- és vámhatósághoz benyújtani.


7. Üzemi motorikusgáz-töltő állomás

Az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetőjének az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vétele szükséges tevékenységének folytatásához.

Az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetője a beszerzett LPG felhasználásáról külön nyilvántartást vezet, amelybe naponta be kell jegyeznie a gáztartály szintmérő műszeréről leolvasott százalékos érték alapján a nyitó-záró készletet. A beszerzett mennyiséget szállítónként és azon belül annak a telephelynek a feltüntetésével kell kimutatni, ahonnan a szállítás történt. A felhasznált mennyiséget a kimérő szerkezet számlálója szerint, a számláló induló és záró állásának feltüntetésével, ezen belül továbbá saját felhasználás és – azonos telephelyen a tartályt szerződés alapján használó esetében – használónkénti felhasználás szerinti részletezésben adja meg.

Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásba vételi eljárás során helyszíni szemle keretében vizsgálhatja a tevékenység gyakorlásához kérelmezett telephely körülményeit.


8. Tagállamba kiszállító kisüzemi bortermelő

Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vétele szükséges a másik tagállamba csendes bort, illetve a saját előállítású csendes borból előállított palackos erjesztésű habzóbort adófelfüggesztési eljárás keretében szállító a Jöt. 3. § (3) bekezdése szerinti 16. pontja szerinti kisüzemi bortermelőnek.

 

A kisüzemi bortermelőnek az általa előállítható és tárolható palackos erjesztésű habzóbor után nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania. Ha a kisüzemi bortermelő az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti kockázatos adózónak minősül, köteles haladéktalanul egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelmet előterjeszteni.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu 

Share.