Magánszemélyek közötti ajándékozás adó- és illetékvonzatának legfontosabb szabályai

0

Az alábbiakban nézzük meg a magánszemélyek közötti ajándékozás adó- és illetékvonzatának legfontosabb szabályait.

1) Személyi jövedelemadó

Ha egy magánszemély egy másik magánszemély részére pénzt vagy egyéb juttatást nyújt, a juttatás adókötelezettségét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [a továbbiakban: Szja tv.] rendelkezései szerint kell megítélni.

Az Szja tv. 4. §-ában foglaltak értelmében a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában (pénzben és/vagy nem pénzben) mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül. Nem pénzben megszerzett bevételnek tekinthető az elengedett, átvállalt tartozás, illetőleg a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés is.

Így például bevétele keletkezik egy magánszemélynek, ha egy másik magánszemély biztosítja részére egy eseményen, rendezvényen történő részvételt és a meghívott helyett fedezi a rendezvényen kifejtett tevékenységgel, a részvétellel kapcsolatban felmerülő költségeket.

Az Szja tv. 1. számú melléklet 7.2. pontjában foglalt rendelkezés szerint ugyanakkor a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen juttatott vagyoni érték adómentesnek minősül. Ebből következően a meghívott magánszemély adómentes bevételt szerez, amelyet a jövedelme kiszámításánál sem kell figyelembe vennie. Így például, ha egy magánszemélyt egy másik magánszemély meghív egy ebédre, az is adómentes lesz.

2) Ajándékozási illeték

Ajándékozással történt vagyonszerzés eseténaz illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben [a továbbiakban: Itv.]meghatározottak szerint ajándékozási illetéket kell fizetni. Az ajándékozási illeték tárgya az Itv. 11. § (1) bekezdése alapján

  • az ingatlan ajándékozására,
  • az ingó ajándékozására,
  • a vagyoni értékű jog ingyenes alapítására, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedésére, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondásra (ideértve a követelés elengedését is)

terjed ki.

Az előbbiekben felsoroltaknak megfelelő ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottra jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja [Itv. 11. § (2) bekezdés]. Az Itv. alkalmazásában ingóa fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog [Itv. 102. § (1) bekezdés c) pont]. Pénz (fizetőeszköz) ajándékozásáról csak akkor beszélhetünk, ha az ajándékozott azt kapja meg ténylegesen (készpénzben vagy belföldi bankszámlájára).

Egy szolgáltatás ajándékozása (például egy ebédre vagy egy szabadidős programra való meghívás) nem tekinthető ugyanakkor pénz ajándékozásának, hiszen a megajándékozott nem pénzben részesül. Az ilyen juttatások tartalmilag tartozásátvállalásnak sem minősíthetők. Abban az esetben, ha egy magánszemély másik magánszemélynek szolgáltatás (akár komplex szolgáltatás) igénybevételét biztosítja, akkor az az Itv. alkalmazásában nem minősül dolog vagy vagyoni értékű jog ajándékozásának, így illetékkötelezettség sem keletkezik. Az ilyen jellegű szolgáltatások ajándékozása tehát kívül esik az Itv. tárgyi hatályán figyelemmel az Itv. 11. § (1) bekezdésében foglaltakra.

Ugyancsak nem tárgyaaz ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog (például haszonélvezeti jog), ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák [Itv. 11. § (3) bekezdés].

Az ajándékozási illetékkötelezettség keletkezése kapcsán figyelemmel kell lenni természetesen az Itv. területi hatályára is. E körben az alábbi szabályok irányadók [Itv. 2. § (2)-(3) bekezdés]:

  • A belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében az Itv.-t kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.
  • Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében az Itv.-t akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.
  • Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésetekintetében az ajándékozási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették, veszik nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

Nem kell tehát ajándékozási illetéket fizetni, ha a megajándékozott külföldön jut ingó vagyontárgyhoz (a magyarországi hasznosítási célú gépjármű, illetve a magyarországi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje kivételével).

Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján, vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetén az Itv. rendelkezési akkor alkalmazhatóak, ha a vagyonszerző az Szja tv. szerint belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet [Itv. 2. § (4) bekezdés]. Nem minősül sem követelés elengedésnek, sem pedig tartozásátvállalásnak, ha egy magánszemély másik magánszemélynek szolgáltatás igénybevételét ingyenesen biztosítja.

Abban az esetben, ha az adott vagyonszerzés a fenti szabályok alapján az ajándékozási illeték hatálya alá esik, ez még nem feltétlenül jár együtt illetékfizetési kötelezettséggel. Figyelemmel kell ugyanis lenni az illetékmentességekre vonatkozó szabályokra is. Az Itv. számos mentességi okot meghatároz ajándékozási illeték vonatkozásában [Itv. 17. §]. E rendelkezések közül a magánszemélyek közötti ajándékozás során az alábbi, leggyakrabban előforduló esetek emelendők ki.

Mentes az ajándékozási illeték alól – többek között –

  • az ajándékozó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék [Itv. 17. § (1) bekezdés p) pont].
  • az ajándékozó házastársa, bejegyzett élettársa által – házasság (bejegyzett élettársi kapcsolat) fennállása alatt – megszerzett ajándék [Itv. 17. § (1) bekezdés p) pont].
  • a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés [Itv. 17. § (1) bekezdés v) pont].

(Az első két esetben bejelentési kötelezettség sem terheli a megajándékozottat.)

Amennyiben az ajándékozás az Itv. hatálya alá esik és a törvényben szabályozott mentességi okok egyike sem áll fenn, úgy illetékfizetési kötelezettség keletkezik és az illeték alapja – főszabály szerint – a megszerzett vagyon tiszta értéke [Itv. 13. § (1) bekezdés]. Az ajándékozási illeték általános mértéke az ajándék tiszta értéke után 18 %, lakástulajdon, illetve ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes megszerzése esetén pedig 9% [Itv. 12. § (1)-(2) bekezdés]. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozás útján történő megszerzése esetén speciális szabály érvényesül, az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének a kétszerese [Itv. 12. § (4) bekezdés].

Az ajándékozási illeték részletes szabályait a NAV honlapján elérhető 38. számú információs füzet tartalmazza.

Forrás: NAV

Minden jog fenntartva – www.adosziget,hu – adosziget@adosziget.hu 

Share.