Magánszemély külföldről származó jövedelemmel

Ha egy magánszemély külföldről származó jövedelemmel rendelkezik, az adókötelezettség megállapításáért a következő lépéseket kell tenni.

Meg kell határoznunk az adóügyi illetőséget. Ha magyar állampolgárról van szó, aki az adóév nagyobbik részében Magyarországon tartózkodik, és kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, akkor biztosan magyar adóügyi illetőséggel rendelkezik.

1. Meg kell határoznunk azt, hogy a jövedelmet melyik állam adóztathatja. Ezt az irányadó kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény előírásai alapján lehet megtenni, feltéve, hogy Magyarországnak van egyezménye az érintett külföldi állammal.
2. A kiválasztott állam belső szabályai szerint teljesíteni kell az adókötelezettséget.
3. Ha a 2. pont szerint a jövedelem a külföldi államban adóztatható, Magyarországon is keletkezhet kiegészítő jellegű adókötelezettség. A külföldön adóztatható, az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket – ha a külföldi állammal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk – az összevont adóalap számítása során nem kell figyelembe venni, de az adóbevallásban, tájékoztató adatként szerepeltetni kell.

Általános szabályok

1.) Magyarország a magyar illetőségű magánszemélyek külföldről származó jövedelmeit is megadóztathatja

Magyarország a magyar illetőségű magánszemélyek:

• belföldről és külföldről származó jövedelmét, továbbá
• a külföldi személyek belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható jövedelmét adóztatja.

A külföldi illetőségű magánszemélyek külföldi forrásból származó jövedelmeivel kapcsolatban Magyarországon adókötelezettség általában nem keletkezik.

Magyarország tehát a magyar illetőségű magánszemélyek külföldről származó jövedelmeit is megadóztatja, ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi Egyezmények (a továbbiakban: Egyezmény vagy Egyezmények), ezt lehetővé teszik.

Ezek a kétoldalú Egyezmények alapvetően azt határozzák meg, hogy:

• egy adott jövedelemtípus adóztatására a magánszemély illetősége szerinti állam, vagy a jövedelem forrása szerinti állam jogosult.

Ezen túl az Egyezmények:

• a magánszemélyek illetőségére vonatkozó szabályokat is tartalmaznak, illetve a
• kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó eljárást is meghatároznak.

2.) Az Egyezmények nem határozzák meg azt, hogy az adott jövedelem hogyan válik adókötelessé

Az Egyezmények nem határozzák meg azt, hogy az adott jövedelem hogyan válik adókötelessé az adóztatásra jogosult államban. Azaz könnyen előfordulhat, hogy egy adott jövedelem adóztatására az Egyezmény alapján Magyarország jogosult, azonban Magyarország a belső, nemzeti szabályokban a jövedelemre adómentességet biztosít.

Magyarországnak több mint nyolcvan külföldi állammal – ezen belül az Európai Unió összes államával – áll fenn hatályos Egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről.

Ugyanakkor a magyar magánszemély külföldről származó jövedelemmel számos olyan országból is rendelkezhet, mellyel Magyarországnak nincsen Egyezménye.

Fontos, hogy a tényleges adókötelezettség csak az eset összes körülményének és az irányadó nemzetközi egyezmény konkrét szabályainak figyelembevételével állapítható meg.

3.) Összesítés: Mikor adóztatható meg magánszemély külföldi jövedelme

Általánosságban elmondható tehát, ha egy magánszemély külföldről származó jövedelemmel rendelkezik, akkor az Magyarországon akkor adóztatható, ha a magánszemély a magyar szabályok és – figyelemmel a külföldi állam illetőségre vonatkozó szabályaira is – az Egyezmény előírásai alapján belföldi illetőségű, és az Egyezmény Magyarország számára a jövedelem adóztatását lehetővé teszi. Ezen túl a magyar illetőségű magánszemélynek korlátozott mértékű adókötelezettsége akkor is keletkezhet, ha az Egyezmény alapján a jövedelem a külföldi államban adóztatható.

Ha a magánszemély a magyar szabályok szerint nem belföldi illetőségű, vagy belföldi illetőségű, de az Egyezmény alapján az illetőség szerinti államnak a külföldi államot kell tekinteni, a magánszemély külföldről származó jövedelemmel rendelkezik, akkor az Magyarországon nem adóztatható.

4.) Mikor belföldi illetőségű a magyar magánszemély?

Ugyancsak megállapítható, hogy ha a magánszemély magyar illetőségű, az Egyezmény előírásai alapján három eset vázolható fel.

• Egyrészt vannak olyan jövedelmek, melyeknél az adóztatás jogát az Egyezmény kizárólag az illetőség szerinti állam, azaz Magyarország számára biztosítja (pl.: ingó értékesítéséből származó jövedelem). Ilyenkor a külföldi államban adókötelezettség nem keletkezik.
• Másrészt léteznek olyan jövedelemtípusok is (pl.: osztalék), amelyeknél mindkét állam jogosult a jövedelem adóztatására, de a külföldi állam ezzel a jogával csak az Egyezményben meghatározott mértékig élhet.
• Végezetül bizonyos jövedelemtípusok (pl. ingatlan értékesítés) kizárólag a jövedelem forrása, azaz például az ingatlan fekvése szerinti államban adóztathatók.

Forrás: NAV
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre