Ki jogosult a lakásbérleti jog folytatására?

0

A lakásbérleti szerződés a bérlő halála esetén rendszerint megszűnik, mivel a bérlő örököse a lakásbérleti jogot nem örökli. Azonban meghatározott feltételek fennállása esetén lehet olyan, lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, aki a bérletet az elhunyttal azonos feltételek mellett folytathatja. Kik lehetnek jogosultak a lakásbérlet folytatására és milyen feltételekkel?

A lakásbérleti jog folytatása tartási szerződés esetén

A lakásbérleti jog folytatásának egyik esete a bérlővel kötött tartási szerződés. A tartási szerződés leggyakoribb esete, hogy a tartás ellenértékéül a tulajdonában lévő ingatlant adja az eltartott. Azonban előfordulhat az is, hogy az eltartott az őt megillető lakásbérleti jogot adja a tartás ellenértékéül. Ha eltartott az őt megillető bérleti jog folytatása fejében kötött tartási szerződést, akkor az eltartott halála esetén az eltartó a lakásbérletet folytathatja, meghatározott feltételek fennállása esetén.

A lakásbérlet folytatása ellenében kötött tartási szerződés esetén, az eltartó a bérleti jogot akkor folytathatja, ha három feltétel fennáll. Első feltétel, hogy a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult. Második, hogy az eltartó a szerződésben vállalt tartási kötelezettségét teljesítette. További feltétel, hogy a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább 1 év teljen el. Ha a bíróság a tartási szerződést időközben életjáradéki szerződéssé átalakította, akkor feltétel, hogy az eltartó az életjáradék fizetési kötelezettségének eleget tegyen.

Mint látható, a lakásbérleti jog folytatására nem az örökös jogosult, hanem meghatározott feltételek mellett az eltartó. Ez a személy persze lehet olyan is, aki egyébként örökösnek minősül, de nem az öröklés jogosítja a tartási szerződés folytatására.

Fontos tudni, hogy a lakásbérlet folytatása fejében kötött tartási szerződés megkötése után a felek a lakásba más személyt – kiskorú gyermekük kivételével – a másik fél írásbeli hozzájárulásával fogadhatnak be.

A bérbeadó írásbeli hozzájárulása alapvető feltétele az említett tartási szerződésnek. Önkormányzati bérlakás esetén a bérbeadó önkormányzat megtagadhatja a tartási szerződéshez való hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes.

Lakásbérlet folytatása önkormányzati bérlakás esetén

Önkormányzati bérlakás esetén nem csak akkor van lehetőség a lakásbérleti jog folytatására, ha a bérlő erre vonatkozó tartási szerződést kötött. Ugyanis önkormányzati bérlakás esetén az a személy, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

A Lakástörvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzati bérlakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét. E személyek jogosultak tehát az önkormányzati lakás bérletére vonatkozó jog folytatására, ha az illetőt a bérlő a lakásba befogadta és halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. Ebben az esetben tehát nem feltétel a tartási szerződés. Ilyenkor sem szükségszerűen a bérlő örököse lesz a lakásbérlet folytatására jogosult, és az örökösi viszony nem is előfeltétel. Például, lehetséges, hogy a bérlő gyermeke az örökös, de a bérlő által befogadott szülő jogosult a bérlet folytatására.

Lakásbérlet folytatása több jogosult esetén

Ha az említettek közül többen is jogosultak a lakásbérleti jog folytatására, eltérő megállapodásuk hiányában a bérleti jogot a következő sorrend szerint folytatják: a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, szülője. Ha pedig egy sorban többen is jogosultak a lakásbérlet folytatására (például, ha a bérlőnek több gyermeke van), akkor ők bérlőtársként folytathatják a bérleti jogot, ha másképp nem állapodtak meg.

Felmerülhet a kérdés, hogy ki folytathatja a lakásbérletet, ha van olyan személy, aki eltartóként jogosult és van olyan személy is, aki a lakásba befogadottként jogosult ugyanerre. Ebben az esetben a lakásbérleti jogot az eltartó folytathatja, ha másképp nem állapodnak meg.

Ki kell emelni, hogy aki a lakásbérleti jogot folytatja, köteles a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani azok részére, akik a bérlő halálakor jogszerűen laktak a lakásban.

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu 

Share.