Kereseti korlát a nők kedvezményes nyugdíjában részesülőknél 2019. január 1-jétől

0

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülők gyakran szívesen vállalnak munkát a nyugdíj mellett. Azonban ebben az esetben foglalkoztatásuk során kereseti korlátot kell figyelembe vennünk annak érdekében, hogy keresetük mellett nyugdíjuk összegét is megkapják. Cikkünkben arra térünk ki, hogy 2019. január 1-jétől a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülők foglalkoztatásakor a kereseti korlátra vonatkozó szabályok hogyan változnak.

Kereseti korlát

Jó, ha tudjuk, hogy az öregségi nyugdíj korhatárt be nem töltött, a nők kedvezményes nyugdíjában, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek munkavégzése esetén kereseti korlátot kell figyelembe vennünk, ami a minimálbér összegétől függ. E kereseti korlátot éves keretösszegnek nevezzük, ami a tárgyév első napján érvényes bruttó minimálbér összegének 18-szorosa. Ez az összeg 2018-ban 2.484.000 forint.

Amennyiben az érintett személyek a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban állnak, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatnak, és azáltal fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, azaz az éves keretösszeget, az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Csak személyi jövedelemadó

A munkaviszonyban álló nyugdíjasok adózása jelentős mértékben megváltozik 2019. január 1-jétől. Ez azt jelenti, hogy jövedelmükből csakis személyi jövedelemadó-előleget kell vonnunk.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény tételesen felsorolja, hogy a kereseti korlátot milyen ellátások esetén és pontosan mikor kell figyelembe vennünk. Ilyen eset volt többek között, ha a dolgozónk a nők kedvezményes nyugdíjában részesül és biztosítási jogviszonyban áll.

2019. január 1-jétől a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak. Ez azt jelenti, hogy többek között nyugdíj járulékot sem kell vonnunk ebben az esetben. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján saját jogú nyugdíjasnak a társadalombiztosítási saját jogú nyugellátásban, azaz az öregségi nyugdíjban részesülők minősülnek.

Mi a helyzet a járulékkal?

Az éves keretösszeg jelentősége tehát megszűnik a kedvezményes nyugdíj mellett munkaviszonyban dolgozó nők számára, tekintettel arra, hogy a Munka Törvénykönyve szerinti jogviszonyban dolgozó nyugdíjas keresetét semmilyen járulék nem terheli, kizárólag a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell majd megfizetni. Nem árt figyelemmel lennünk arra, hogy jövő évtől a járulékfizetési kötelezettségük azoknak a nyugdíjasoknak nem keletkezik, valamint azok nem minősülnek a biztosítottnak, akik a nyugdíj melletti keresőtevékenységüket munkaviszony keretében látják el. Azok a nyugdíjasok, akik például megbízási jogviszony keretében végeznek munkát, e jogviszonyuk alapján továbbra is biztosítottá válhatnak, és az e tevékenységük alapján szerzett keresetük összegétől függően nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség is fennállhat.

Tartsuk szem előtt a nyugdíjas dolgozók számfejtéséhez kapcsolódó további törvényi előírásokat, valamint a szükséges adminisztráció betartását se feledjük!

Forrás:
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) bek.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Használjon okos bérprogramot!

Használjon okos bérprogramot!

Megosztás