A 2018-ban kezdődő adóévtől – figyelemmel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előírásaira – jelentősen változnak a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó szabályok.
Nézzük meg, hogy melyek azok a gyakran ismételt kérdések, melyek az őstermelők járulék kötelezettségével kapcsolatosak.
Az alábbiakban nézzük meg a magánszemélyek közötti ajándékozás adó- és illetékvonzatának legfontosabb szabályait.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 12/C. § (5) bekezdése alapján a külföldi illetőségű magánszemélyek 2018. április 30-áig nyilatkozhatnak arról, hogy őket a külföldi illetőségükre tekintettel a jövedelemszerzés adóévében, vagyis 2017-ben, Magyarországon adókötelezettség nem terhelte.
Manapság nagy népszerűségnek örvendenek a nyereményjátékok. Legnépszerűbb változatai a szerencsejátékok, azonban gyakoriak az olyan játékok is, amelyeket televízióban, rádióban, interneten, üzletekben, vagy éppen valamilyen termék csomagolásán reklámoznak. Sokszor vetélkedők, vagy bizonyos versenyek révén jutnak a szerencsések nyereményhez. Nagyon fontos tudnunk, hogy ilyen esetben adózási szempontból mindig azt kell vizsgálni, hogy a nyertesnél keletkezik-e jövedelem és adókötelezettség.
Az adózás rendjéről szóló törvény alapján az alábbi ügyek intézésére van lehetősége a Nemzeti Adó- és Vámhivatal telefonos Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerén keresztül.
Mikor lehetünk jogosultak az első házasok kedvezményére? Érvényesíthető-e a kedvezmény a családi kedvezmény igénybevétele mellett? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésre is választ kapunk.
Először is nézzük meg, hogy mi is minősül csereügyletből származó bevételnek és kiadásnak. Csereügyletből származó jövedelemnek számít a számvitelről szóló törvény szerinti deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételnek azon része, amely meghaladja – a kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő – az igazolt kiadásokat. A csereügyleti veszteség pedig a csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetőséget teremt arra, hogy a magánszemélyek a jövedelemadójuk meghatározott részéről a külön törvény szabályai szerint rendelkezzenek, így adójuk egy része az általuk megjelölt civil és/vagy egyházi kedvezményezettekhez, költségvetési előirányzatokhoz kerüljön. Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben valaki nem rendelkezik az 1 százalékáról, adójának ez a része nem vész el, hanem a költségvetésben marad, azaz ezt az összeget az állam a költségvetési törvényben leírtak szerint költi el. A rendelkezés nem kötelező, de aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, annak rendelkező nyilatkozatot, nyilatkozatokat kell adnia.
Még mindig fejtörést okoznak az adózóknak azon tranzakciók, melyek a kapcsolt vállalkozások között jönnek létre.