Bírósági letiltások

0

Napjainkban egyre több dolgozónknak van valamilyen bírósági letiltása. Ezek kezelése kellő körültekintést, precizitást igényel részünkről, és a fennmaradó letiltás összegeit a határozatokon szereplő tételek után hónapról hónapra nyomon is kell követnünk. A jogszabályi háttér nem terjed ki a gyakorlati életben előforduló minden esetre, s ez a hiányosság számos további kérdést vethet fel bennünk a bírósági letiltások kapcsán. Cikkünkben szeretnénk összefoglalni a legfontosabb szempontokat, melyekre figyelnünk kell ezzel a témával kapcsolatban.


Nézzük meg, hogy milyen előkészületekkel és adminisztrációval jár egy határozat szerinti bírósági letiltás és gyermektartásdíj levonásának kezelése.

Először is a Vht. törvény alapján meghatározott kielégítési sorrend kategóriákba kell tudnunk sorolni a beérkező határozat szerint levonásra kerülő letiltásokat. A törvény az alábbi kielégítési sorrend kategóriákat nevesíti:

  • gyermektartásdíj,

  • jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,

  • munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),

  • a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),

  • adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,

  • egyéb követelés

A kielégítési sorrend kategória azt fogja meghatározni, hogy milyen sorrendben vegyük figyelembe az egyes levonásokat, ha már több levonása van a dolgozónknak, mint amennyit maximum a törvény szerint érvényesíteni lehet. A sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni.

 

Fontos tudnunk azt is, hogy bírósági letiltásokat, illetve gyermektartást a nettó munkabérből lehet levonni. Kiemelt fontosságú tehát annak meghatározása, hogy milyen számfejthető jogcímeket tekinthetünk munkavállalói munkabérnek a letiltások szempontjából, mert ezek adókkal és járulékokkal csökkentett összegei képezik majd az alapját a maximálisan levonható összegeknek. Munkavállalói munkabérnek a Vht. törvény azokat a jogcímeket tekinti, amiből vonni kell személyi jövedelemadót. Azonban vannak olyan juttatások, melyek semmiképpen nem képezhetik egy letiltás alapját, még akkor sem, ha személyi jövedelemadó levonása terhelte. Ilyen juttatás lesz többek között az ösztöndíj, a kiküldetéshez, külszolgálathez és munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítések, illetve a béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások.

 

Egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból is vonhatunk bírósági letiltást, de maximum 33%-ot. Jó, ha tudjuk, hogy így csakis gyermektartás, és jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás követelése esetén járhatunk el társadalombiztosítási kifizetőhelyként működő foglalkoztató esetén.

A törvény pontosan meghatározza azt is, hogy fő szabályként legfeljebb 33%-ot vonhatunk le a nettó munkabérből. Azonban jó ha tudjuk, hogy ez esetben is találkozhatunk kivételekkel. A munkavállalói munkabér legfeljebb 50%-áig terjedhet a letiltás tartásdíj, adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás, illetve több letiltás levonása esetén.

 

A nettó munkabérből a maximum levonható összeg százalékos mértékének meghatározásához a következő szempontokat kell megvizsgálnunk:

  • Hány darab határozat szerinti bírósági letiltása van a dolgozónknak?

  • Van-e olyan gyermektartásdíj letiltása a dolgozónak, ami miatt már önmagában maximum 50%-ot (például gyermektartásdíj esetén) vonhatunk le?

Miután a nettó munkabérből már levontuk a maximum levonható 33 %-ot vagy 50 %-ot, meg kell vizsgálnunk azt is, hogy az így fennmaradó összeg az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, azaz 2017-ben a 142.500 Ft-ot meghaladja-e. Amennyiben igen, az e feletti részt is korlátozás nélkül levonhatjuk. Ez az eset a magasabb jövelemmel rendelkező dolgozóink esetében fordulhat elő.

 

Legyünk arra is figyelemmel, hogy az öregségi nyugdíjminimum levonásmentes összegnek tekinthető. Ez azt fogja jelenteni, hogy ezt az összeget hónap végén mindenképpen meg kell kapnia a dolgozónknak. 2017-ben az öregségi nyugdíjminimum összege 28.500 Ft. Ez esetben szintén találkozhatunk kivétellel, mert a gyermektartásdíj levonása esetén a levonásmentes összeghatár alá is mehetünk a letiltás levonásakor. Ha olyan jogcím is számfejtésre került, mely nem felel meg a Vht. törvény szerinti munkavállalói nettó munkabér fogalmának, az esetben ennek értékét is pluszban természetesen megkapja dolgozónk. Ilyen lehet, ha például munkabérén felül 10.000 Ft üzemanyag-megtakarítást is számfejtünk.

 

Amennyiben a dolgozó letiltása jóval korábbi évben kezdődött el, arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a behajtási jutalék összegét is korábban érvényes jogszabály alapján határozzuk meg és vonjuk le.

 

És most nézzünk néhány példát!

1) A dolgozótól gyermektartásdíj kerül levonásra, ezért a maximum levonható százalékos mérték 50% lesz. A levonás ez esetben csakis munkavállalói munkabérből történik.

Nettó munkabér: 56.525 Ft

Összesen levonható (a nettó munkabér 50%-a): 28.263 Ft

Dolgozó számlájára átutalásra kerül így összesen: 28.262 Ft

Látható, hogy mivel példánkban csakis gyermektartásdíj került levonásra, ezért a 28.500 Ft levonásmentes összeget figyelmen kívül hagyhattuk, így dolgozónk számlájára annál kevesebb összeg került átutalásra.

 

2) A dolgozónak több darab határozat szerinti letiltása is van. Ezek közül egyik sem gyermektartásdíj. Mivel több letiltása is van a dolgozónknak, ezért maximum 50% vonható le. A levonás csakis munkavállalói munkabérből történik ebben az esetben.

Nettó munkabér: 56.525 Ft

Nettó munkabér (a nettó munkabér 50%-a): 28.263 Ft

Összesen levonható: 28.025 Ft

Dolgozó számlájára átutalásra kerül így összesen: 28.500 Ft

Látható, hogy mivel példánkban olyan bírósági letiltások kerültek levonásra, melyek között nem szerepelt gyermektartásdíj, ezért a 28.500 Ft levonásmentes összeget figyelmbe kellett vennünk, így dolgozónk számlájára a 28.500 Ft került átutalásra.

 

3) A dolgozónak egy darab határozat szerinti letiltása is van, ami nem gyermektartásdíj. Mivel egy darab letiltása van, maximum 33% vonható le. A levonás csakis munkavállalói munkabérből történik.

Nettó munkabér: 332.500 Ft

Nettó munkabér (a nettó munkabér 33 %-a): 109.725 Ft

A 33% levonása után 332.500 Ft – 109.725 Ft = 222.775 Ft marad. Ez az összeg azonban a 142.500 Ft felett van, ezért a különbözeti összeg szintén levonható.

Azaz számokkal nézve: 222.775 Ft – 142.500 = 80.275 Ft

Összesen levonható: 190.000 Ft

Dolgozó számlájára átutalásra kerül így összesen: 142.500 Ft

177.407 Ft került levonásra, míg a behajtási jutalék címén 12.593 Ft-ot vontunk le.

Ahogyan láthatjuk is, a bírósági letiltások levonása igen összetett munkát igényel részünkről. Tehát figyeljünk a bírósági letiltások kezeléséhez kapcsolódó törvényi előírásokra és a behajtási jutalék elszámolására vonatkozó szabályokra.

 

Ne felejtsük el a kezeléséhez kapcsolódó adminisztráció betartását se!

 

Forrás:

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 61.§. – 66.§., a 68.§. – 68/A.§., 74.§., 164.§.-168.§.,

A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 35/2015. (XI.10.) IM rendelet 14.§.- 15.§.,

 

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 161.§. – 163.§.

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Share.