Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye

0

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény értelmében adókedvezmény vehető igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás megvalósítása és üzemeltetése esetén.

Jó, ha tudjuk, hogy energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás minősül, amely révén a végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor. Az adókedvezmény a 2016. november 26-át követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra tekintettel érvényesíthető.

1) Az adókedvezmény mértéke, érvényesítésének időtartama

Az adókedvezmény 6 adóévben érvényesíthető legfeljebb a számított adó 70%-áig. Az adókedvezmény igénybevételének kezdő időpontja – az adózó döntésétől függően – a beruházás üzembe helyezésének adóéve, vagy pedig az azt követő adóév.

Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg beruházásonként, a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költsége 30 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A támogatási intenzitás a kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növelhető, azaz a támogatás mértéke 50, illetve 40 százalék lehet [Tao. tv. 22/E. § (2)-(3) bekezdés].

Elszámolható költségnek

1 Az elszámolható költségek vonatkozásában a 176/2017. (VII. 4.) kormányrendelet 4. § (2) bekezdése további korlátozásokat tartalmaz.

az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke minősül, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatóak, vagy

az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének az a része minősül, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást az adózó az itt említett adókedvezmény és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.

2) Az adókedvezmény érvényesítésének feltételei

Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig igazolással rendelkezzen, amely alátámasztja, hogy beruházása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül. Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló 176/2017. (VII. 4.) kormányrendelet, 3. § (1) bekezdése szerint az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állítja ki az adózó kérelmére. Az igazolás tartalmi elemeit a kormányrendelet 3. § (6) bekezdése határozza meg, e célra kormányrendelet 1. mellékletében található igazolás-minta is használható.

Az adókedvezmény érvényesítésének további feltétele, hogy az adózó a beruházás részét képező valamennyi eszközt használatba vegye, azokat a beruházás üzembe helyezését követő legalább 5 évig (kötelező üzemeltetési időszak) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja. Amennyiben pedig az adózó az említett időszakon belül az adókedvezmény alapjául szolgáló eszközöket a befektetett eszközök közül – pótlás nélkül – kivezeti, vagy – pótlás nélkül – nem üzemelteti a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.

Az előzőek mellett a 176/2017. (VII. 4.) kormányrendelet 4. § (1) bekezdése további feltételeket ír elő, amelyek a következők:

Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kötelező üzemeltetési időszakban vagy – ha az későbbi időpont – az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig

az adózónál az adóhatóságoknál nyilvántartott adótartozás miatt – ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást – adóhatóság végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de azt sikeresen foganatosította, vagy az eljárás keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta, és

az adózót az állami adó- és vámhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal nem sújtotta, vagy ha sújtotta, akkor annak összegét arra tekintettel mérsékelte, hogy az adózó a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette.

3) Nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási kötelezettség

Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi eszköz üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét, bekerülési értékét, többletköltségét, az állományból történő kikerülés időpontját, indokát.

A 176/20217. (VII. 4.) kormányrendelet 5. §-a adatszolgáltatási kötelezettséget telepít az adózóra, amelyet – az adókedvezmény igénybevételekor – a társasági adóbevallásában kell beruházásonként teljesítenie. A bevallásban feltüntetendő adatok köre némileg eltér egymástól az adókedvezmény első alkalommal történő igénybevételekor, illetve a további adóévekben. Az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatos valamennyi iratot az adózó a beruházás üzembe helyezését követő 10 évig köteles megőrizni.

4) További szabályok

A Tao. tv. 22/E. § (8) bekezdése taxatív módon nevesíti azokat az eseteket, amelyekben adókedvezmény nem vehető igénybe. Így például akkor, ha az adózó a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg (még akkor sem, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba); ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság; felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés alatt áll; vagy ha az adózó nem teljesíti a Tao. tv-ben és a 176/2017. (VII. 4.) kormányrendeletben foglalt feltételeket.

Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi. Fontos előírás, hogy ugyanazon beruházás tekintetében az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye együttesen nem alkalmazható a fejlesztési adókedvezménnyel.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal 3156747476/2017.

Minden jog fenntartva – www.adosziget.huadosziget@adosziget.hu

Megosztás