Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2018.

0

Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan meghatározott adó jellegű kötelezettség, amelyet az erről szóló törvényben meghatározott jövedelmek után kell megfizetni.

Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (kifizetőt) az általa, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, illetve a belföldi magánszemélyt meghatározott jövedelmek után.

Az a külföldi illetőségű előadóművész, aki az adózására jogszerűen a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerinti adózást választotta, a megszerzett jövedelme után százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett függetlenül attól, hogy a Tbj. szerint nem minősül belföldinek.

1. A kifizetőt terhelő százalékos egészségügyi hozzájárulás

1.1 A kifizetőt terhelő 19,5 százalékos mértékű kötelezettség

19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja tv-ben meghatározott:
az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél
– az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
a külön adózó jövedelmek közül:
– a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege (a jövedelem 1,18- szorosa),
– a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege (a jövedelem 1,18-szorosa),után.

Az előzőekben meghatározott jövedelmek után az egészségügyi hozzájárulást abban az esetben is meg kell fizetni, ha a juttatás nem pénzben történik.

Nem minősül kifizetőnek:
– az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés,
– a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonos részére, egyéb jövedelemnek minősülő összeg kifizetése,
– az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás,
– az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány tekintetében,
– a biztosító az Szja tv. 28. § (2) bekezdése szerinti egyéb jövedelem esetében.

1.2. A kifizetőt terhelő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

A kifizető a biztosított béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelem adóalapként (jövedelem 1,18- szorosa) meghatározott összege után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.

2. A magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás

2.1. 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

Ha az 1. pontban felsorolt jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót, adóelőleget nem köteles megállapítani, a magánszemélynek kell a 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetnie.

A Tbj. szerinti foglalkoztató a magánszeméllyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a 19,5 százalék egészségügyi hozzájárulás megfizetését és bevallását, ha a magánszemély kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel szerez jövedelmet. A fizetési és bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a magánszemély nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a magánszemély egyetemlegesen felelnek.

A mezőgazdasági őstermelő jövedelme (ide nem értve az átalányban megállapított jövedelmet) az összevont adóalapba tartozó jövedelemként viseli a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhet.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő jövedelméből mentes a százalékos egészségügyi hozzájárulás alól a járulékalapként szolgáló rész. Ez azt jelenti, hogy az őstermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenteni kell az őstermelő által fizetendő járulékok alapjával, vagyis a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának a megállapításakor a jövedelem összegéből a járulékalapot képező jövedelem levonását követően mutatkozó különbözetet kell figyelembe venni.

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak által a tag számláján jóváírt támogatói adományt 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli. Tekintettel arra, hogy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a támogatói adomány kifizetése tekintetében nem minősül kifizetőnek, a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a magánszemély fizeti meg. A kötelezettséget az adóévet követően a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban kell bevallani és a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetni. Az Szja tv. szerinti, a biztosító intézet teljesítéséből származó egyéb összevonás alá eső jövedelem után a jövedelmet szerző magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke szintén 19,5 százalék. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi hozzájárulás költségként az előző két esetben nem számolható el, úgy a személyi jövedelemadó, mint az egészségügyi hozzájárulás alapja a jövedelem 84 százaléka.

Abban az esetben, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől – de legkorábban 2013. január 1-jétől – számított 10 évet követő időpontra esik, akkor a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás helyett a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást 14 százalékos mértékkel fizeti meg. Ebben az esetben az adóalap meghatározásakor a 84 százalékos szabály nem alkalmazható.

Mezőgazdasági őstermelők

2.2. A mezőgazdasági őstermelők általánostól eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége

Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 14 százaléka. A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 14 százaléka.

Magánszemélyek

2.3. A magánszemélyt terhelő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

A belföldi magánszemély az adóévben megszerzett
– vállalkozásból kivont jövedelem,
– értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
– osztalékból, vállalkozói osztalékalapból,
– árfolyamnyereségből származó jövedelem,

után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az előzőekben meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben nem éri el a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ). Az előzőekben meghatározott jövedelmek után az egészségügyi hozzájárulást abban az esetben is meg kell fizetni, ha a juttatás nem pénzben történik.

A magánszemélynek lehetősége van arra, hogy a családi kedvezményből nem érvényesített összeget családi járulékkedvezményként érvényesítse. A családi járulékkedvezmény érvényesítése során a természetes személy nem fizeti meg a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a kedvezményre, akkor a pénzbeli egészségbiztosítási járulék terhére is érvényesíthető a kedvezmény. A kedvezmény érvényesítése során hangsúlyos, hogy az említett kötelezettségek megfizetése nem történik meg, ezért a családi járulékkedvezmény címen az egészségbiztosítási járulék terhére érvényesített összeg a 450 000 forintos felső határ megállapítása során nem minősül megfizetettnek.

Az előzőekben felsorolt jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.

A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a megfizetett egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

2.4 A külföldi illetőségű előadóművészt terhelő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

A külföldi előadóművész a jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek felső határa adóévenként 450 ezer forint.

Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól

3. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól mentes jövedelmek

Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az olyan jövedelem vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely
– a Tbj. szerint járulék alapját képezi,
– szociális hozzájárulási adó alapját képezi, vagy
– az Szja tv. alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni.

Szintén nem merül fel egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség azzal a jövedelemmel összefüggésben, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.

A kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség az összevont adóalap részeként adózó ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem a külön adózó jövedelem, azt nem terheli sem 19,5, sem 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás.

A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.

Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:
– táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, (terhességi-gyermekágyi segély), gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj,
– a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére a magánnyugdíjpénztár egyösszegű kifizetése, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
– a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege,
– az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott kereset kiegészítés,
– az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás, vagyis a természetgyógyászati szolgáltatás, sporteszköz vásárlásának támogatása és a gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása,
– az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is – az iskolaszövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért kapott ellenszolgáltatás,
– bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama,
– a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg.

Annak ellenére, hogy e jövedelmek között a jogszabály az ápolási díjat nem említi, százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség az ápolási díj után azért nem keletkezik, mivel az nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem.

4. Az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, és megfizetése

A törvény az egészségügyi hozzájárulás beszedését az állami adóhatósághoz rendeli. Az adónak minősülő egészségügyi hozzájárulás bevallására és befizetésére az Szja tv. és az Art. előírásait kell alkalmazni. A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg.

Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.

Az egészségügyi hozzájárulás bevallására, megfizetésére, nyilvántartására, ellenőrzésére, beszedésére, behajtására az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Lényeges kiemelni, hogy magánszemély esetén az egészségügyi hozzájárulás megállapításánál, illetőleg megfizetésénél az Art. kerekítési szabályai nem alkalmazhatók. A kamatkedvezményből származó jövedelem után a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény év közben szűnik meg, az egészségügyi hozzájárulást a megszűnés napját követő hónap 12-ig kell megfizetni. Az egészségügyi hozzájárulás mértékének változása esetén a hozzájárulás fizetésére kötelezett a megváltozott hozzájárulás mértéket arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban, adóévben a megváltozott egészségügyi hozzájárulás mértéke hatályba lép.

A béren kívüli juttatás és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni. Az éves rekreációs keretösszeget meghaladó juttatással összefüggésben felmerülő egészségügyi hozzájárulást is a keretösszeg átlépése hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani és bevallani. A béren kívüli juttatásnak minősülő pénzösszegnek az éves keretösszeget meghaladó része után egészségügyi hozzájárulás kötelezettség nem merül fel, mert az éves keretösszeget meghaladó rész után a felek közötti jogviszonyra vonatkozó szabályok alapján kell teljesíteni az adókötelezettségeket.

Ha a béren kívüli juttatások együttes értéke az éves rekreációs keretösszeget meghaladja a meghaladó rész(ek) után a 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulást a jogviszony megszűnésekor, a keretösszeg átlépésekor, a megszűnés, a keretösszeg átlépésének hónapja kötelezettségeként kell megállapítani azzal, hogy az éves rekreációs keretösszeget meghaladó rész után a már megfizetett 14 százalék egészségügyi hozzájárulást figyelembe kell venni.

Az egészségügyi hozzájárulást a NAV Egészségügyi hozzájárulás magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő 10032000- 06056212 kötelezettség beszedési számlára kell megfizetni.

5. Az egészségügyi hozzájárulás bevallása

A kifizető a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az Art.-ban meghatározottak szerint a havi ’08-as bevallásban elektronikus úton vallja be. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a magánszemély a tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásában vagy az adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban számol el az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással.

Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban vallja be.

A béren kívüli és a béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval együtt kell megállapítani.

Forrás: NAV
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Integrált bérprogram és tb-elszámolás

Megosztás