Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2016.

0

Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan meghatározott adó jellegű kötelezettség, amelyet az erről szóló törvényben meghatározott jövedelmek után kell megfizetni.

Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban: kifizetőt) az általa, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (a továbbiakban: Tbj) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, illetve a belföldi magánszemélyt – az Eho tv.-ben – meghatározott jövedelmek után.

Az a külföldi illetőségű előadóművész, aki az adózására jogszerűen a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1/B. §-a szerinti adózást választotta, a megszerzett jövedelme után százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett függetlenül attól, hogy a Tbj. szerint nem minősül belföldinek.

 

1. A kifizetőt terhelő százalékos egészségügyi hozzájárulás

1.1 A kifizetőt terhelő 27 százalékos mértékű kötelezettség 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja tv-ben meghatározott:

az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél

– az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,

a külön adózó jövedelmek közül:

– a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege (a jövedelem 1,19-szerese),

– a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege (a jövedelem 1,18-szorosa), után.

Az előzőekben meghatározott jövedelmek után az egészségügyi hozzájárulást abban az esetben is meg kell fizetni, ha a juttatás nem pénzben történik.

Nem minősül kifizetőnek:

– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés,

– a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonos részére, egyéb jövedelemnek minősülő összeg kifizetése,

– az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás,

– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány tekintetében,

– a biztosító az Szja tv. 28. § (2) bekezdése szerinti jövedelem esetében.

1.1 A kifizetőt terhelő 14 százalékos mértékű kötelezettség

A kifizető az Szja tv. 71. § szerint biztosított béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelem adóalapként (jövedelem 1,19-szerese) meghatározott összege után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.

 

2. A magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás

2.1. 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

Ha az 1. pontban felsorolt jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót, adóelőleget nem köteles megállapítani, a magánszemélynek kell a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetnie. A Tbj. szerinti foglalkoztató a magánszeméllyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a 27 százalék egészségügyi hozzájárulás megfizetését és bevallását, ha a magánszemély kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel szerez jövedelmet. A fizetési és bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a magánszemély nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a magánszemély egyetemlegesen felelnek. A mezőgazdasági őstermelő jövedelme (ide nem értve az átalányban megállapított jövedelmet) az összevont adóalapba tartozó jövedelemként viseli a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhet.

 

A biztosított mezőgazdasági őstermelő jövedelméből mentes a százalékos egészségügyi hozzájárulás alól a járulékalapként szolgáló rész. Ez azt jelenti, hogy az őstermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenteni kell az őstermelő által fizetendő járulékok alapjával, vagyis a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának a megállapításakor a jövedelem összegéből a járulékalapot képező jövedelem levonását kővetően mutatkozó különbözetet kell figyelembe venni. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak által a tag számláján jóváírt támogatói adományt 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli. Tekintettel arra, hogy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a támogatói adomány kifizetése tekintetében nem minősül kifizetőnek, a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a magánszemély fizeti meg. A kötelezettséget az adóévet követően a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban kell bevallani és a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetni.

Az Szja tv. szerinti, a biztosító intézet teljesítéséből származó egyéb összevonás alá eső jövedelem után a jövedelmet szerző magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke szintén 27 százalék.

 

Tekintettel arra, hogy az egészségügyi hozzájárulás költségként az előző két esetben nem számolható el, úgy a személyi jövedelemadó, mint az egészségügyi hozzájárulás alapja a jövedelem 78 százaléka.

Abban az esetben, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől – de legkorábban 2013. január 1-jétől – számított 10 évet követő időpontra esik, akkor a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás helyett a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást 14 százalékos mértékkel fizeti meg. Ebben az esetben az adóalap meghatározásakor a 78 százalékos szabály nem alkalmazható.

 

2.2. Az általánostól eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás

Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka. A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.

 

A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka, ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti egyéni vállalkozónak.

 

2.3. A magánszemélyt terhelő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

A belföldi magánszemély az adóévben megszerzett

– vállalkozásból kivont jövedelem

– értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem

– osztalékból, vállalkozói osztalékalapból,

– árfolyamnyereségből származó jövedelem

– termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló

törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék.

A magánszemélyt terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4% mértékű.

 

A magánszemélyt terhelő 1,6 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék és a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az előzőekben meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben nem éri el a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

 

2014. január 1-jétől nyílt meg annak a lehetősége, hogy a magánszemély a családi kedvezményből nem érvényesített összeget családi járulékkedvezményként érvényesítse. A családi járulékkedvezmény érvényesítése során a természetes személy nem fizeti meg a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a kedvezményre, akkor a pénzbeli egészségbiztosítási járulék terhére is érvényesíthető a kedvezmény. A kedvezmény érvényesítése során hangsúlyos, hogy az említett kötelezettségek megfizetése nem történik meg, ezért a családi járulékkedvezmény címen az egészségbiztosítási járulék terhére érvényesített összeg a 450 000 forintos felső határ megállapítása során nem minősül megfizetettnek. A magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot.

 

Az előzőekben felsorolt jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette. A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a megfizetett egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha magánszemély az ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme vonatkozásában előírt nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást.

 

2.4 A magánszemélyt terhelő 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

A Tbj. szerinti belföldi magánszemély 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles

a) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelem – az Szja tv. szerint adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével – adóalapként meghatározott összege után,

b) az Szja tv. 67/B. §-a szerint megállapított lekötési hozam után, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor. A nem pénzben szerzett kamatjövedelem esetén (például: tárgynyeremény) – a kifizetőnek a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetősége – az adó és az egészségügyi hozzájárulás alapja a megszerzett vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,27 szerese. A nem pénzben szerzett kamatjövedelemmel összefüggésben a magánszemélyt nem terheli személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, mert

 

2.5 A külföldi illetőségű előadóművészt terhelő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

Az Szja tv. 1/B. §-a szerint adózó külföldi előadóművész a jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek felső határa adóévenként 450 ezer forint.

 

3. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól mentes jövedelmek

Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az olyan jövedelem vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely

– a Tbj. szerint járulék alapját képezi,

– szociális hozzájárulási adó alapját képezi, vagy

– az Szja tv. alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni.

A kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség az összevont adóalap részeként adózó ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem a Szja tv. alapján külön adózó jövedelem, azt nem terheli sem 27, sem 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás. A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.

Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:

– táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, (terhességi-gyermekágyi segély), gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj,

– a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére a magánnyugdíjpénztár egyösszegű kifizetése,14 az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,

– a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege,

– az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott kereset kiegészítés,

– az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás,

– az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is – az iskolaszövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért kapott ellenszolgáltatás,

– bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama,

– a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg. Annak ellenére, hogy e jövedelmek között a jogszabály az ápolási díjat nem említi, százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség az ápolási díj után azért nem keletkezik, mivel az nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem.

Mentes az egészségügyi hozzájárulás alól

a) az a kamatjövedelem, amely után az Szja tv. 84/G. §-a alapján az adó mértéke 0 százalék,

b) az Szja tv. szerinti EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben megállapított, vagy az ilyen értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem,

c) az olyan kollektív befektetési értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben, vagy a kollektív befektetési értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem, amelynél

ca) az értékpapír tulajdonban tartásának időszakában mindvégig a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet szabályzatában vagy más hasonló, a befektető által megismerhető belső szabályában meghatározottak szerint a szervezet befektetésének legalább 80 százalékos arányban kell a b) pont szerinti értékpapírt tartalmaznia, és

cb) a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll,

d) az Szja tv. 65. § szerinti olyan biztosítás után megállapított kamatjövedelem, amelynél

da) a biztosításra vonatkozó jogviszony fennállásának időszakában – 2014. január 1-je előtt kötött biztosítások esetében 2014. április 1-től a jogviszony megszűnéséig, de legalább három évig – mindvégig a biztosítási feltételekben vagy más hasonló, a szerződő által megismerhető belső szabályzatban meghatározottak szerint befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a szerződő választása szerinti eszközalapnak, befektetési egységhez nem kötött életbiztosítások esetében a díjtartaléknak legalább 80 százalékos arányban kell a b) pont szerinti értékpapírt tartalmaznia, és

db) a biztosító, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll.

 

4. Az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, és megfizetése

A törvény az egészségügyi hozzájárulás beszedését az adóhatósághoz rendeli. Az adónak minősülő egészségügyi hozzájárulás bevallására és befizetésére az Art. előírásait kell alkalmazni. A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg.

Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előirt határidőig állapítja meg és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az adóév során az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a kifizető, illetve a magánszemély előlegként az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem alapulvételével állapítja meg.

 

Az egészségügyi hozzájárulás bevallására, megfizetésére, nyilvántartására, ellenőrzésére, beszedésére, behajtására az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Lényeges kiemelni, hogy magánszemély esetén az egészségügyi hozzájárulás megállapításánál, illetőleg megfizetésénél az Art. kerekítési szabályai nem alkalmazhatók. A kamatkedvezményből származó jövedelem után a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény év közben szűnik meg, az egészségügyi hozzájárulást a megszűnés napját követő hónap 12-ig kell megfizetni.

 

A béren kívüli juttatás és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

 

2015. január 1-jétől az éves keretösszeget, éves rekreációs keretösszeget meghaladó juttatással összefüggésben felmerülő egészségügyi hozzájárulást is a keretösszeg átlépése hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani és bevallani. Ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól kapott béren kívüli juttatások értéke az egyedi értékhatárt nem haladta meg, de a béren kívüli juttatások együttes értéke az éves keretösszeget, az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész(ek) után a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell megállapítani azzal, hogy az éves keretösszeget, rekreációs keretösszeget meghaladó rész után a már megfizetett 14 százalék egészségügyi hozzájárulást figyelembe kell venni.

Ha a nemleges bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezőgazdasági őstermelő jövedelemadóját a munkáltató az adóbevallást helyettesítő elszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, a magánszemély a munkáltatónak tett, bevallást helyettesítő nyilatkozatában köteles nyilatkozni az e tevékenységből származó bevételéről is. A nyilatkozat alapján a munkáltató az egészségügyi hozzájárulást megállapítja, és az Art.-nak a jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával megfizeti. Amennyiben az egészségügyi hozzájárulás együttes levonására – a levonható összeg 8 százalékos korlátozására tekintettel – nincs lehetőség, a levonást a kötelezettségek arányában kell teljesíteni.

 

Az Szja tv. 65. § (2) bekezdése szerinti esetben a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzésében igényelheti vissza a kifizető által levont és a bevallásban megállapított egészségügyi hozzájárulás különbözetét. Az Szja tv. 65. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti igazoláson a kifizető feltünteti a magánszemélytől levont egészségügyi hozzájárulás összegét.

 

Ez azt jelenti, hogy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy kollektív befektetési értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, átruházásakor keletkező jövedelem esetén a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzésében érvényesítheti az értékpapírhoz kapcsolódó azon költségeit, amelyet a kifizető a jövedelem kifizetésekor nem vett figyelembe és ezzel egyidejűleg rendelkezhet a kamatot terhelő egészségügyi hozzájárulás összegében mutatkozó különbségről is.

 

5. Az egészségügyi hozzájárulás bevallása

A kifizető a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a havi ’08-as bevallásban elektronikus úton vallja be. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a magánszemély a tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásában számol el az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában vallja be. A béren kívüli és a béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval együtt kell megállapítani.

 

A külföldi illetőségű előadóművész az őt terhelő egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg az ’53INT jelű nyomtatványon vallja be és fizeti meg. Az Eho 11. § (8a)17 bekezdése szerint a 6 százalék egészségügyi hozzájárulást és annak alapját a kifizető a Tbj. szerinti belföldi minőség vizsgálata nélkül állapítja meg, vonja le, és magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bruttó módon vallja be. Ha a magánszemély a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére nem köteles, a tőle levont egészségügyi hozzájárulás visszatérítését az Art. 4. számú melléklet 5. pontjában meghatározott eljárásban kezdeményezheti, melynek során igazolja, hogy a Tbj. szerinti külföldinek minősül vagy másik tagállamban fennálló biztosítási jogviszony igazolása okán a megszerzett jövedelem mentességet élvez az egészségügyi hozzájárulás alól. A kamatjövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a magánszemély nem vallja be, ha a jövedelem kifizetőtől származik. A tartós befektetési szerződésből származó jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást az előzőektől eltérően a magánszemély állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

 

Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg, vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg. Amennyiben a magánszemély egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles bevallást benyújtani, akkor is, ha az az Szja tv. előírásaiból nem következne. Nem kell az egészségügyi hozzájárulást bevallani, ha a kifizető az egészségügyi hozzájárulást levonta és a magánszemély az Szja tv. vagy az Art. alapján nem köteles bevallás benyújtására.

 

Átmeneti szabály a tőke jövedelmeket terhelő 6 százalékos mértékű egészségügyi

hozzájárulásra vonatkozó szabályok alkalmazásához! Az Eho tv. 3/A. § rendelkezéseit a 2013. augusztus 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni azzal, hogy azok nem alkalmazhatóak a 2013. augusztus 1-jét megelőzően megkötött tartós befektetési szerződések lekötési hozamára. Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. augusztus 1-je előtt kezdődik, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2013. augusztus 1-jével kezdődő időszakra esik, a 3/A. § szerinti egészségügyi hozzájárulás a 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet terheli. A 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet – ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg – a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. július 31-ét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.

 

Forrás: NAV

Minden jog fenntartva – www.adosziget.huadosziget@adosziget.hu

Megosztás