A tisztességtelen piaci magatartás tilalma

0

Nagyon messzire nyúlik vissza a piacszabályozás története, ugyanis minden történelmi időszakban volt valamilyen törekvés arra, hogy a kereskedelmi tevékenység tisztes keretek között működjön. Tisztességtelen piaci magatartásról beszélünk olyan esetekben, amikor is egy vállalkozás többletteljesítmény nélkül jut előnyhöz. A tisztességtelen verseny magában foglalja a versenytársak jó hírnevének a rontását, az üzleti titok engedély nélküli megszerzését és felhívást a fennálló gazdasági kapcsolat felbontására. Mivel a piacon folyamatosan új versenyzők jelennek meg, így a piaci szereplők számára a verseny igazi megmérettetés, ahol még a legjobbaknak is keményen kell dolgozni a pozíciójuk megtartása érdekében, mindeközben ott van a kísértés a verseny elkerülésére. Fontos, hogy azon elvek mentén épüljön fel egy ország versenypolitikája, hogy ott a lehető legszélesebb körű versenynek szerezzen érvényt, hiszen a jól megfogalmazott versenyszabályoknak tulajdonképpen az a céljuk, hogy ne érvényesülhessenek a cégek tisztességes versenybe ütköző törekvései, mások kárára. Járjuk most körül ezt a témát kicsit!

Ezen elvek betartatására a a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hivatott. A törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, és még a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének ( vállalkozás) Magyarország területén tanúsított piaci magatartására is. Nem árt, ha tudjuk, hogy ezen törvény hatálya alá tartozik a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, amennyiben annak hatása Magyarország területén érvényesülhet.

A tisztességtelen verseny tilalma

A törvény értelmében vannak olyan tevékenységek, melyeket kimondottan TILOS végezni. Az alábbiakban nézzük meg ezeket.

TILOS:

  • A gazdasági tevékenységet tisztességtelenül folytatni, különösképpen a megrendelők és vevők, igénybe vevők és felhasználók, tehát az ügyfelek, továbbá a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon, úgy, hogy az az üzleti tisztesség követelményeibe ütközik.

  • A versenytárs jó hírnevét, vagy hitelképességét sérteni, illetve veszélyeztetni valótlan tény állításával, vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, továbbá minden ilyen jellegű egyéb magatartással.

  • Az üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. Az üzleti titkot a Polgári Törvénykönyv részletezi. A félreértések elkerülése miatt nagyon fontos tudnunk, hogy az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele üzleti kapcsolatban vagy bizalmi viszonyban álló személy közreműködésével szerezték meg. Így különösen igaz ez, az üzletkötést megelőző olyan tájékoztatásra, tárgyalásra és ajánlattételre is, amelyet nem követ szerződéskötés vagy munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban álló személyre is. Tehát az üzleti partnereknek és még a munkavállalóknak is nagyon kell figyelniük arra, nehogy üzleti titkot sértsenek.

  • Máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.

  • A terméket vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, valamint olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni.

  • Valamely termék, szolgáltatás, dolog módjára hasznosítható természeti erő, ingatlan, értékpapír, pénzügyi eszköz vagy vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányuló olyan közlés, tájékoztatás, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a vállalkozás versenytársát, vagy a versenytárs által előállított, forgalmazott vagy bemutatott, a bemutatott áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut (a továbbiakban: összehasonlító reklám), ha az

a) versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre vezethet,

b) versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét sértheti,

c) az árut valamely védjeggyel vagy egyéb védett megjelöléssel ellátott más áru utánzataként vagy másolataként mutatja be, vagy

d) arra vezethet, hogy a piaci szereplők a vállalkozást versenytársával, illetve a vállalkozás nevét, áruját, árujelzőjét vagy egyéb megjelölését a versenytárséval összetéveszthessék.

  • a versenyeztetés – így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni.

A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma

Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.

Ez a tilalom vonatkozik különösen:

a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására;

b) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására;

c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint az üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;

d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;

f) a piacra lépés akadályozására;

g) arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;

h) a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

Jó ha tudjuk, hogy nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. Az a megállapodás minősül csekély jelentőségűnek, ahol a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg. Fontos, hogy ennek, tehát a tíz százalékot meg nem haladó piaci részesedésnek teljesülnie kell a megállapodás érvényességének időtartama alatt. Abban az esetben pedig, ha egy évnél hosszabb a megállapodás időtartama, akkor minden naptári évben teljesülnie kell.

Nem alkalmazható ez, a versenytársak közötti olyan megállapodásra vagy összehangolt magatartásra, amelynek célja a verseny korlátozása, megakadályozása vagy torzítása, így különösen

  • a vételi vagy eladási árak, valamint

  • az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása,

  • az előállítás vagy a forgalmazás korlátozása,

  • a piac felosztása, ideértve a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszást,

  • az import- vagy exportkorlátozást is (a továbbiakban: kartell), valamint

  • bármely közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy az eladási árak rögzítésére irányuló más megállapodásra vagy összehangolt magatartásra.

A tilalom alá esik a megállapodás, ha annak és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként a verseny jelentős mértékben megakadályozódik, korlátozódik vagy torzul. A Gazdasági Versenyhivatal eljárása során megállapíthatja, hogy a megállapodás tilalom alá esik. Ilyen esetben bírság kiszabásának nincsen helye.

Fontos figyelnünk arra, hogy az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az – a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel – ésszerűen helyettesítő árukat, továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait is.

Földrajzi terület az, amelyen kívül

a) az üzletfél nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy

b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

Nem függetlenek az egy vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások, valamint értelemszerűen azok a vállalkozások, amelyeket ugyanazok a vállalkozások irányítanak.

Függetlennek kell tekinteni a biztosítóintézetet, a hitelintézetet, a pénzügyi holding társaságot, a vegyes tevékenységű holding társaságot, a befektetési társaságot és a vagyonkezelő szervezetet, valamint azokat az állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalkozásokat, amelyek piaci magatartásuk meghatározásában önálló döntési joggal rendelkeznek.

Nem vonatkozik a versenykorlátozás tilalma alóli csoportos mentesülés a megállapodásra, ha a megállapodás és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként az alábbi pontok nem teljesülnek. Érdemes megemlítenünk, hogy a Gazdasági Versenyhivatal eljárása során megállapíthatja, hogy a csoportos mentesülés kedvezménye a jövőre nézve nem vonatkozik a megállapodásra. Ilyen esetben bírság kiszabásának nincs helye.

Mentesül a tilalom alól a megállapodás, ha

a) az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához;

b) a megállapodásból származó előnyök méltányos része a végső üzletfelekhez jut;

c) a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és

d) nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.

[1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról]

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu 

Share.