A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítása

0

Az alábbiakban nézzük meg, hogyan módosul a társasági adóról szóló törvény. A változásokat a 193. számú Magyar Közlöny tartalmazza.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao. törvény) 4. §-a a következő 33a. ponttal egészül ki:
E törvény alkalmazásában termék-diverzifikációt eredményező induló beruházás: olyan induló beruházás, amely létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményezi, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak;

A Tao. Törvény 4. §-a a következő 35a. ponttal egészül ki:
E törvény alkalmazásában új eljárási innovációt eredményező induló beruházás: a regionális állami támogatásokról (2014–2020) szóló 2013/C 209/01 számú európai bizottsági iránymutatás 15. pontja szerinti olyan induló beruházás, amelynek célja a meglévő létesítmények új eljárási innovációkkal történő diverzifikációja, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak;

A Tao. törvény 22/B.§ (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:
Az adózó adókedvezményt vehet igénybe
k) jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházás,
l) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás (üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.)

A Tao. törvény 22/B. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
Az (1) bekezdés k) és l) pontja esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás olyan termék-diverzifikációt eredményező induló beruházásnak vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősüljön, amelyet a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg.

A Tao. törvény 22/B. § (2a) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata, ha
c) az adózó az (1) bekezdés k) vagy l) pontja szerinti beruházást valósít meg.

Régi szabályozás
c) az adózó vagy kapcsolt vállalkozása a kérelem, bejelentés benyújtását megelőző két naptári évben, a kérelem, bejelentés benyújtását követően, és a beruházás befejezését követő két naptári évig azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy tervezi ilyen tevékenység megszüntetését.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az adózót jövedelme után e törvény előírása szerint társasági adókötelezettség terheli.
A régi szabályozás még tartalmazta a következőket is: az adóévben vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személy, ha az adóév utolsó napján ilyen jogalanynak minősül társasági adókötelezettségét azzal teljesíti, hogy az adóévre bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz.

A Tao. Törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőlegfizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

A Tao. Törvény 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
A külföldi vállalkozónak a belföldön végzett építkezése esetén (ideértve a fióktelep útján végzett építkezést, szerelést is) az adókötelezettséget első ízben annak az adóévnek az adókötelezettségével egyidejűleg kell teljesítenie, amelyben az építkezés időtartama meghaladja az építkezés telephellyé minősítéséhez nemzetközi egyezményben meghatározott időtartamot, illetve nemzetközi egyezmény hiányában a három hónapot. Ez esetben a külföldi vállalkozó a megelőző adóévre (adóévekre) utólag, a bevallással érintett időszakban hatályos előírások szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót.

A Tao. Törvény 5. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:
(8a)A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év május 31-éig – bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi társulás, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, továbbá az adóév utolsó napján egyházi jogi személynek minősülő adózó, ha vállalkozási tevékenységet nem folytat.
(8b)Ha az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az adóévre vonatkozóan alkalmazza a 9. § (2) bekezdés f) pontját, vagy a 9. § (3) bekezdés c) és d) pontját,* akkor a (8a) bekezdésben foglaltaktól eltérően társasági adóbevallást nyújt be.

*9. § (2)
(f) az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlanhoz kapcsolódóan az adóévre kiszámított összeggel, továbbá az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeggel.
9. § (3)
c)
az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeggel;
d) az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlanhoz kapcsolódóan az adóévre kiszámított összeggel.

A Tao. Törvény 5. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
A fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. Az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett immateriális javakat, tárgyi eszközöket – választása szerint – a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értéken veszi nyilvántartásba, feltéve, hogy az eszközökre a belföldi illetőség megszerzése előtt e törvény szerinti értékcsökkenési leírást nem állapítottak meg.

A Tao. Törvény 6. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
Ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként az (5) bekezdés b) pontja szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

A Tao. törvény 15/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
Az ingatlannal rendelkező társaság tagja az adót a naptári évet követő év november 20-áig megállapítja, befizeti és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallja.
Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adó- és vámhatósághoz, az állami adó- és vámhatóság által megállapított, a tagot emiatt terhelő adóért a társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli.

A Tao. Törvény 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
Ha a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adóelőleg-kötelezettséget havonként, negyedévenként kell teljesítenie, akkor az első hónap kezdő napjaként a választott üzleti év kezdő napját kell számításba venni. Az első adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma határozza meg valamennyi további adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszámát. Amennyiben valamely adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma magasabb, mint a követő naptári hónap napjainak száma, a követő adóévi hónap kezdő napjaként a követő naptári hónap utolsó napját kell tekinteni. Adóévi negyedévként három adóévi hónapot kell figyelembe venni.

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu 

Megosztás