A munkaviszony ellenértéke

0

A munkaviszony keretében történő foglalkoztatás során munkavállalónknak az elvégzett munkájáért munkabért fizetünk. Díjazás nélkül tehát munkaviszony nem jöhet létre. A Munka Törvénykönyve a munkabér fogalmát egyértelműen nem írja le. Sok esetben azonban szükséges annak pontos ismerete, hogy mit is jelent. Cikkünkben azt nézzük meg, hogy mindezek ellenére a munkaviszony legfontosabb elemét, azaz a munkabért hogyan határozhatjuk meg.

A törvény a munkáltató egyik alapvető kötelezettségeként határozza meg, hogy a munkaszerződés alapján köteles a munkavállalót foglalkoztatni és részére munkabért fizetni.

Nem minden juttatás számít azonban munkabérnek, melyet munkavállalónk munkaviszonyára tekintettel kap. Tehát például a végkielégítés, kártérítés, költségtérítések nem minősülnek munkabérnek. A törvény számos olyan esetet is felsorol, amikor dolgozónk munkavégzés nélkül is díjazásra lehet jogosult. Ilyen lehet például az állásidő, a szabadság, betegszabadság időtartama.

Így mindig esetenként kell vizsgálnunk azt, hogy mit tekinthetünk munkabérnek.

A munkabér védelméről szóló 95. számú Egyezmény alapján a ,,munkabér” szó jelenti a kölcsönös megállapodásban vagy az ország törvényeiben és rendeleteiben meghatározott olyan javadalmazást vagy keresetet, bármilyen névvel illessék, és bármilyen módszerrel számolják is azt, amely pénzben kifejezhető, és amelyet írott vagy szóbeli munkaszerződés alapján a munkaadó tartozik fizetni a munkavállalónak, akár egy elvégzett vagy elvégzendő munkáért, akár már teljesített vagy teljesítendő szolgálatokért.

A hazai joggyakorlat szerint ebből a szempontból nem a juttatás elnevezésének, hanem a juttatás tényleges tartalmának van jelentősége. Ha a munkavállalónk a juttatást a munkaviszonybeli kötelezettségének teljesítésére tekintettel kapta, az munkabérnek minősül, míg a munkavégzéssel összefüggésben felmerült költségeinek fedezetére kapott összeg költségtérítésnek.

Leggyakrabban az „A főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról szóló 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény” lehet segítségünkre. Ez a Közlemény 2015. január 1-jén aktualizálásra került, s a gyakorlatban KSH Útmutató néven ismerhetjük. Ezen Útmutatóban lévő fogalmak alapján határozható meg sok esetben, hogy a munkavállalónk részére kifizetett juttatás munkabérnek minősül-e.

A legegyszerűbben úgy tudnánk mégis megfogalmazni, hogy munkabér a munkavállalónkat a munkaviszonyára tekintettel megillető ellenérték, mely elsődlegesen a ténylegesen munkavégzésért járó díjazást jelenti.

Legyünk arra figyelemmel, hogy egy adott esetben milyen típusú díjazások minősülhetnek munkabérnek.

Forrás:
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 42. § (2) bek. b) pont
2000. évi LIV. törvény a munkabér védelméről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1949. évi 32. ülésszakán elfogadott 95. számú Egyezmény kihirdetéséről 1. Cikk
BH 2001. 396. (Bírósági Határozat)
„A főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról szóló 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény”

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Megosztás