A munkaviszony alanyai általában a munkaszerződés megkötésekor megállapodnak a munkavégzés helyében is. Ha ez nem történne meg, akkor legkésőbb a munkavállalói tájékoztató kézhezvételekor értesülnie kell a munkavégzés helyéről a munkavállalónak. Előfordulhat, hogy a munkáltató kiküldetést rendel el. A kiküldetés intézménye tulajdonképpen annyit takar, hogy a munkavállaló az egyébként szokásos munkahelyétől eltérő helyszínen vagy helyszíneken végez munkát átmenetileg. Sajnálatos módon azonban a mindennapokban gyakran összefolynak a munkába járással, valamint a kiküldetéssel kapcsolatos egyes fogalmak, így az ezekhez tartozó egyes juttatások is. A jó hír, hogy a helyzet nem is olyan bonyolult.
Azt ugye tudjuk, hogy a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. De nézzük meg, hogy ennek milyen feltételei vannak és mennyi időre szólhat.
Tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt természetesen arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Fontos tudnunk, hogy a munkavállaló ilyen foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.
A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára
a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint
c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha
d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.
Összefoglalva tehát a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás jelenlegi szabályait a törvény lényegesen egyszerűsíti. Lehetővé teszi a munkaszerződéstől eltérő munkakörben és munkahelyen, illetve más munkáltatónál történő foglalkoztatását, de ezek időtartama naptári évenként a 44 munkanapot akkor sem haladhatja meg, ha ugyanabban a naptári évben más munkakörben, munkahelyen, illetve más munkáltatónál is történik a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás. A törvény a jelenlegi szabályozáshoz képest ezzel a lényeges szűkítéssel az intézmény kivételes jellegét hangsúlyozza, ami természetesen változatlanul nem zárja el a feleket az elől, hogy a munkaszerződés megfelelő – határozott időre szóló – módosítása alapján hosszabb időre történjék a korábbiaktól eltérő foglalkoztatás. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időtartamát munkaórában számolják. A két számítási módszer nem variálható, tehát nincs jogszerű lehetőség arra, hogy a megengedett időtartam egy részét munkanapban, más részét munkaórában számolják el.
A törvény nem veszi át a hatályos Munka törvénykönyvének a kirendeléssel kapcsolatos rendelkezéseit. Ebből következik, hogy nem korlátozott az a munkáltatói kör, ahol a munkavállaló köteles a munkáltatója utasítása alapján munkát végezni. A más munkáltatónál történő munkavégzés a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti, azonban nincs akadálya annak, hogy a munkáltató a másik munkáltatót hatalmazza fel képviseletével, azaz meghatározott munkáltatói jogok gyakorlását átengedheti. A kártérítési felelősség is az általános szabályok szerint alakul, azzal az eltéréssel, miszerint a munkáltatók felelőssége a munkavállalóval szemben egyetemleges.
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
Munkaidő-Nyilvántartás könnyedén!
Stabil, gyors, rugalmas, felhasználóbarát!
