A munka balesetek bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása

0

Előfordulhat olyan eset, mikor is a munkavállalót a szervezett munkavégzése során vagy azzal összefüggésben baleset éri. Az ilyen balesetet nevezzük üzemi balesetnek. Amennyiben a munkabaleset következtében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, azt ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni. Ugyan ez vonatkozik a fogalakozási megbetegedésre és a fokozott expozícióra* is.

*Fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós (hatás) mutatók biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön.

Fontos tudnunk, hogy a munkáltató a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók esetén a sérült, megbetegedett, illetve fokozott expozícióban érintett következő személyes adatait rögzíti: név (ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és időpont, nem, állampolgárság, lakóhely (lakcím). A munkáltató esetében az adószámot fontos feltüntetni, amennyiben adószámmal nem rendelkezik, személyes adataként saját adóazonosító jelét is rögzítenie kell.

A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, a kivizsgálás eredményét pedig a munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A kivizsgálás megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A kivizsgálásban történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. Súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell.

A baleset kivizsgálásakor az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény alapján a munkáltató nem tekinthető adatkezelőnek. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat azonban kezelhet egészségügyi adatokat, információkat kérhet a beteg kezeléséről, állapotáról. A munkáltató nincs birtokában annak a tudásnak, amellyel meg tudná ítélni azokat az egészségügyi kérdéseket, amelyek a baleset során felmerülnek. (pl. a dokumentáció, munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése során súlyosság, gyógytartam stb. eldöntése). Erre tekintettel a törvény arról rendelkezik, hogy a kivizsgálásba szükség esetén be kell vonni a munkáltatónál foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát, azzal, hogy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa minden súlyos munkabaleset esetén részt kell vegyen a kivizsgálásban.

A munkáltatónak a súlyos munkabalesetet azonnal be kell jelentenie a munkavédelmi hatóságnak.

A munkabaleset, a foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíció kivizsgálása során nagyon fontos feltárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a munkáltatónak intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók megelőzésére.

A sérültnek, illetve a balesetet észlelő személynek kötelessége a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. Mindenképpen érdemes ezen kötelezettségét teljesíteni, ugyanis ha a sérült neki felróható okból ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során a sérültet terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt. Jó ha tudjuk, hogy a munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e vagy sem. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell. A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában.

Érdemes figyelnünk arra, hogy a munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltatónak nem kötelessége a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni.

Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, azt a bejelentőlapon** elektronikusan vagy egyéb úton a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le. A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanúját panaszoló vagy annak kivizsgálása elmulasztását sérelmező személyt a bejelentésre jogosult orvoshoz vagy a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez irányítja.

Bejelentőlap**

1.

A bejelentés időpontja:

 

2.

A bejelentő

 

2.1.

neve:

 

2.2.

lakcíme:

 

2.3.

levelezési címe:

 

2.4.

telefonszáma:

 

2.5.

e-mail címe:

 

2.6.

munkaköre:

 

3.

A munkáltató

 

3.1.

elnevezése:

 

3.2.

székhelyének címe:

 

3.3.

székhely szerinti megye:

 

3.4.

adószáma (ennek hiányában: adóazonosító jele)

 

4.

A baleset

 

4.1.

bekövetkezésének helye (címe):

 

4.2.

bekövetkezésének ideje:

 

4.3.

Megye (baleset helyszíne szerint):

 

5.

Foglalkozási megbetegedés/
fokozott expozíció

 

5.1.

esetén a munkavégzés helye:

 

5.2.

esetén a betöltött munkakör:

 

5.3.

esetén a munkakör betöltésének kezdő időpontja:

 

7. A bejelentés indoka:

8. A bejelentés kifejtése:

…………………………………………..
bejelentő aláírása

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Megosztás