A lakástakarékpénztárak margójára: hogyan születhet egy törvény?

0

A lakástakarékpénztárak állami támogatásának megszüntetésétől hangos a sajtó. Nem csoda, hiszen egyik napról a másikra született meg egy olyan törvénymódosítás, ami nagyon sokak életét és jövőjét érintheti. Hogy milyen irányban? Erről szakemberek vitatkoznak, és lévén, hogy jogász vagyok, nem pedig pénzügyi szakértő, nem is ebben a kérdésben szeretnék állást foglalni. Ugyanakkor talán érdemes egy kicsit megnézni, hogy hogyan is születhet meg egy törvény? Erre is van külön törvény?

A jogállam fontossága

Mi is az, hogy jogállam?

A jogállam egy „jogrenden, demokratikus törvényeken és intézményeken alapuló állam” – tudhatjuk meg a Magyar Értelmező Kéziszótárból.

Vagyis egy olyan állam, ahol jogszabályok szerint működnek a szervezetek, irányítás és a polgárok is.

Egy jogállamban a kiszámíthatóság kulcskérdés. Ezt a kiszámíthatóságot a megfelelően, a szabályok betartásával és célja szerint hozott jogszabályok, a jogszabályok alapján történő igazság-, vagy inkább jogszolgáltatás adja, adhatja meg.

Az, hogy polgárokként bízhatunk és bízunk abban, hogy a szabályok értünk vannak, a szabályok követhetők, és ha mi betartjuk őket, akkor mások is így tesznek. Vagyis az, hogy az országban működő cégek, szervezetek és az itt élő polgárok előre tudnak tervezni, tudják követni a változásokat és időben fel tudnak készülni rájuk. E nélkül ugyanis olyan bizonytalanság lesz úrrá, ami előbb-utóbb azt eredményezi, hogy senki nem hisz a szabályokban, nem gondolja fontosnak követni azokat, mert „úgyis bármikor változhat, és ez ellen nem tehetünk semmit.” A kiszámíthatóság hiánya pedig előbb-utóbb oda vezet, hogy a szabályokat csak büntetéssel és fenyegetéssel lehet érvényben tartani. De ki akarna ilyen módon élni?!

A jogalkotási törvény

Egy jogállamban azt is jogszabály írja elő, hogy hogyan születhetnek a jogszabályok. Így van ez hazánkban is, hiszen külön törvényünk van a törvények megalkotásáról, arról, hogy hogyan is lehet és kell ezt csinálni. Ez a törvény a 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról. Ha szeretnéd elolvasni, csak kattints a címére, belinkeltük neked.

Maga a jogalkotási törvény mondja ki, hogy mi is a cél, amiért ez a törvény megszületett:

„a jogállamiság követelményeinek a jogalkotás során történő magas szintű érvényesítése érdekében,

a jogalkotó által kitűzött szabályozási célokat hatékonyan szolgáló, megalapozott jogszabályok kidolgozásának elősegítésére, továbbá

annak érdekében, hogy a jog megismerhetőségének feltételei összhangban álljanak a XXI. század adta lehetőségekkel”.

Helyénvaló célok, azt hiszem ebben egyetérthetünk.

Mi minősül jogszabálynak?

A jogszabályokról már korábban írtunk részletesebben. Itt olvashatod: https://erthetojog.hu/mikor-melyik-jogszabalynak-higgyunk/

Ismétlésként annyit, hogy

„Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.”

Mire kell figyelemmel lenni, mikor jogszabályt alkotnak?

A jogalkotási törvény rögzíti, hogy a jogszabályoknak:

  • egyértelműen értelmezhetőnek kell lennie,
  • „a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé”,
  • „hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre”.

Hogy születik egy törvény?

A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda egy korábbi cikkében röviden vázoltam azt a folyamatot, ami egy törvény megszületéséhez szükséges. A cikkben foglaltak azóta lényegében nem változtak, itt ismerheted meg a részleteket: https://kocsisszabougyved.hu/modosulo-torvenyek-mit-kell-tudnunk/

Honnan tudható, hogy új szabályra van szükség?

A jogalkotási folyamatban létezik egy úgynevezett előzetes hatásvizsgálat.

A jogalkotási törvény kimondja, hogy a „jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit.”

Vagyis még a törvény elfogadása előtt szükséges megvizsgálni, hogy annak milyen hatásai, következményei lennének. A hatásvizsgálatnak ki kell térnie a következőkre:

  • a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása, mint a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások, környezeti és egészségi következmények, adminisztratív terheket befolyásoló hatások,
  • szükséges-e az új szabály megalkotása, és milyen következményei lennének, ha ez elmaradna,
  • a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek.

Zárszóként

Magyarország Alaptörvénye (ez az a törvény, ami a korábbi Alkotmány helyébe lépett) így rendelkezik:

„Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.”

A fentiekben igyekeztem adatokat adni, melyek segítenek megérteni és látni a körülöttünk zajló eseményeket. Remélem sikerült.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu 

Megosztás