A készenléti jellegű munkakör

0

Előfordulhat olyan eset, amikor szükséges lesz az, hogy dolgozónk munkaidejét a törvény szerinti általános teljes munkaidőtől hosszabb munkaidőben állapítsuk meg. Tipikusan ilyen lehet, ha például portás munkakört lát el, ugyanis ilyenkor jellemzően a teljes munkaidő egészében nem történik tényleges munkavégzés. Ebben az esetben a munkaidő nem teljes mértékű kihasználásának oka tehát az adott munkakör sajátossága. Cikkünkben a készenléti jellegű munkakör legfontosabb jellemzőit, szabályait foglaljuk össze.

A munkakört két esetben tekinthetjük készenléti jellegűnek. Nézzük meg, melyek ezek.

a) Ha a munkavállalónk a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll rendelkezésünkre.

b) Ha a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

A lényegesen alacsonyabb igénybe vétel meghatározására a törvény nem ad iránymutatást. A munkavállalót a munkakör ellátása során érő fizikai és a szellemi megterhelést kell figyelembe vennünk, amelyet a munkavédelmi kockázatértékelés során is mérlegelnünk kell.

Az általános szabályok szerint a munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét lehet. A törvény azonban kimondja, hogy a munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatás esetében.

Az általános szabály az, hogy a munkavállalónk beosztás szerinti

a) napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra,

b) heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra

lehet.

A munkaidő-beosztás tekintetében is találkozhatunk rugalmasabb szabályokkal, ugyanis a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk esetén, a felek írásbeli megállapodása alapján, a beosztás szerinti

a) napi munkaidő legfeljebb huszonnégy óra,

b) heti munkaidő legfeljebb hetvenkét óra

lehet.

A Munka Törvénykönyve értelmében a teljes napi munkaidőt legfeljebb napi tizenkét órára emelhetjük, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el. Erre a felek megállapodása alapján van lehetőségünk.

Vasárnapra rendes munkaidő elrendelhető és e napra ötven százalékos mértékű bérpótlékot is fizetnünk kell. Ne felejtsük el, hogy munkaszüneti napra rendes munkaidő ebben az esetben nem osztható be.

A pihenőidőket tekintve is speciális a szabályozás a készenléti jellegű munkakörökben, ugyanis ebben az esetben a munkaközi szünet munkaidőnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a munkaközi szünet idejére munkabért kell fizetnünk.

Fontos szem előtt tartanunk, hogy a készenléti jellegű munkakör és készenlét fogalma nem ugyanaz. A készenlét a munkavállaló rendes munkaidőn túli rendelkezésre állását jelenti a munkavállaló által megválasztott helyen. A két fogalomban közös, hogy nem feltétlenül történik tényleges munkavégzés. Jó, ha tudjuk, hogy míg a készenléti jellegű munkakörben a munkavállalónk rendes munkaidőben végez munkát, addig készenlét esetén a munkavégzés minden esetben rendkívüli munkavégzést jelent.

Rendkívüli munkavégzés esetén ne felejtsük el figyelembe venni, s megfelelően alkalmazni a bérpótlékok elszámolására vonatkozó szabályokat.

Forrás:
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 91. §, 86. § (3) a) pont, 92. § (2) bek. a) pont, 94. § (2) bek. d) pont, 99. § (3) bek. a) és b) pont, 101. § (1) e) pont, 102. § (2) bek.

Minden jog fenntartva – www.adoszgiet.hu – adosziget@adosziget.hu 

Share.