A gépjármű és pótkocsi megszerzésére vonatkozó illetékszabályok 2017.

0

Gépjármű, illetve pótkocsi öröklése, ajándékozása és visszterhes vagyonátruházás keretében történő megszerzése esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az illetéktörvény alkalmazásában gépjárműnek minősül az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz, amelyet beépített erőgép hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő. (A mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár nem tekinthető gépjárműnek a törvény szerint.)

Pótkocsinak az olyan jármű minősül, amely az előbb meghatározott gépjárművel történő vontatásra készült. Idetartozik a teher- és sátras utánfutó, a félpótkocsi, valamint a lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét – külön jogszabály – hatósági nyilvántartásba vételhez köti.

Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, az e vagyontárgyakhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok (haszonélvezet, használat, üzembentartói jog) ajándékozása, illetve visszterhes átruházása (megvásárlása) esetén az Itv. szabályait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették, veszik nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

A belföldön lévő hagyatékba tartozó gépjármű és pótkocsi öröklése esetén az Itv. rendelkezéseit minden esetben alkalmazni kell. Magyar állampolgár, Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi jogi személy által örökölt, külföldön lévő ingóhagyatékra, illetve a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra az Itv. szabályait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti külföldi államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli.

Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke

Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett – kilowattban kifejezett – teljesítménye, és a jármű gyártási évétől számított kora alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

Jármű

Jármű gyártási évétől számított kora

hajtómotorjának

teljesítménye

(kW)

0-3 év

4-8 év

8 év felett

0-40

550 Ft/kW

450 Ft/kW

300 Ft/kW

41-80

650 Ft/kW

550 Ft/kW

450 Ft/kW

81-120

750 Ft/kW

650 Ft/kW

550 Ft/kW

120 felett

850 Ft/kW

750 Ft/kW

650 Ft/kW

Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítménye közlése végett.

Ez esetben ezt az adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni.

Például egy 5 éves, 1300 cm3-es, 50 kW teljesítményű személygépkocsi megvásárlása esetén 27 500 (50×550) forint illetéket kell fizetni. Egy új (0 éves), 2000 cm3-es, 100 kW teljesítményű személygépkocsi megvásárlása esetén pedig 75 000 (100×750) forint illetéket.

Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni.

Gépjármű és pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezeti, használati jog meghatározott hányadának megszerzése esetén a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni.

Például egy 5 éves, 1300 cm3-es, 50 kW teljesítményű személygépkocsi tulajdonjogát 50-50%-ban vásárolja meg a házaspár, vagyoni értékű jog megszerzése nem történik. A személygépkocsi tulajdonjogának megszerzése után 27 500 forint illetéket kell összesen fizetni. Mivel a feleség és a férj 50-50%-ban szerezte meg a személygépkocsi tulajdonjogát, így 13 750-13 750 forint illeték terheli a feleséget és a férjet is.

Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, üzembentartói jog megszerzése

Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.

Például egy 5 éves, 1300 cm3-es, 50 kW teljesítményű személygépkocsi megvásárlása esetén 27 500 forint illetéket kell fizetni. Ha a vagyonszerző a személygépkocsin csak üzembentartói jogot szerez, akkor a 27 500 forint negyede lesz az illeték az üzembentartói jog megszerzése után, azaz 6875 forint.

Amennyiben a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati, vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve a tulajdonjogot a vagyoni értékű jog jogosultja szerzi meg, akkor a tulajdonjog szerzését terhelő illetéket csökkenteni kell a vagyoni értékű jogot terhelő illeték összegével.

Például egy 5 éves, 1300 cm3-es, 50 kW teljesítményű személygépkocsi tulajdonjogát megvásárolja a feleség. A férj javára a vásárlással egyidejűleg ellenérték fejében üzembentartói jogot alapítanak.

Mivel a házastársak közötti visszterhes vagyonátruházás mentes az illeték alól8 és a tulajdonjogot szerző feleség által fizetendő illeték összegét csökkenteni kell a vagyoni értékű jogot szerző férj által fizetendő illeték összegével, ezért a feleség összesen 20 625 (27 500-6875) forint illetéket fizet, a férj vagyonszerzése pedig mentesül az illeték alól.

Visszterhes gépjárműszerzéssel kapcsolatos vagyonátruházási illetékmentességek

Gépjárműszerzés esetén teljes személyes illetékmentesség illeti az Itv. 5. § (1) bekezdésében említett szervezeteket.

Az Itv. 5. § (1) bekezdés c)-g) és m) pontjában említett szervezeteket (így többek között a költségvetési szervet, az egyesületet, a köztestületet, az egyházi jogi személyt, az alapítványt, a vízgazdálkodási társulatot, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságot, a közhasznú szociális szövetkezetet) a személyes illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységükből származó jövedelmük után társasági adófizetési kötelezettségük – költségvetési szerv esetében – eredményük után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettségük nem keletkezett. E feltétel fennállásáról a szervezetnek (alapítványnak) nyilatkoznia kell.

Ha a nyilatkozat megtételére a vagyonszerzést megelőző adóév utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a vagyonszerzést megelőző adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze és az illetéket pótlólag megfizesse.

Mentesül az illeték alól az ügylet, ha a gépjármű, pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá tartozó átruházása (például adásvétele) egyenes ági rokonok, házastársak között történik vagy a vagyonszerzés a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik.

A gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármű, továbbá a pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának gazdálkodó szervezet általi megszerzése. Nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri. Az illetéket ebben az esetben csak akkor kell megfizetni, ha a vagyonszerző a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását kéri Magyarországon vagy a gépjárművet belföldön értékesíti.

Gépjármű-forgalmazók visszterhes vagyonátruházási illetékmentessége

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó), továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv által vezetett nyilvántartásban szereplő pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése.

A mentességre jogosult gépjármű-forgalmazó adóévente nyilatkozik az állami adóhatóságnál arról, hogy az előző adóévi nettó árbevételének megoszlása alapján e rendelkezések alkalmazásában gépjármű-forgalmazónak minősül azzal, hogy

a) ha a nyilatkozattételre az adóév hatodik hónapjának 1. napja előtt kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján előreláthatólag gépjármű-forgalmazónak minősül. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt az adóév hatodik hónapjának 15. napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja,

b) a gépjármű-forgalmazást a nyilatkozattétel adóévében kezdő vállalkozó arról nyilatkozhat, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, akkor az állami adóhatóság a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illetéket a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző vállalása nem teljesült, a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. (Kezdő vállalkozónak minősül az is, aki például a gépjármű-forgalmazási tevékenységét 2016-ban bejelentette ugyan, de a bejelentés évében ebből a tevékenységéből 0 forint bevétele származott. Ha 2017-ben vásárol autót, akkor a kezdő vállalkozóra vonatkozó szabályok alkalmazhatók rá.

A gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozók és a pénzügyi lízinget folytató vállalkozók e pontban említett visszterhes vagyonátruházási illetékmentességéhez kapcsolódó határozatainak kiadását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi ügyfélszolgálatai végzik.

Lízingelt gépjárművek illetékkötelezettsége a lízingbe vevőnél

A lízingügylet az adásvételi szerződés és a bérleti, illetve haszonbérleti szerződések egyes elemeit vegyítő szerződéstípus.

A lízingügyleteket a gyakorlat két csoportra bontja: az operatív lízingre és a pénzügyi lízingre. A pénzügyi lízingen belül megkülönböztetjük a zárt végű pénzügyi lízinget és a nyílt végű pénzügyi lízinget.

A zárt végű pénzügyi lízing jellemzője, hogy a futamidő végén, az utolsó törlesztő részlet/lízingdíj megfizetésével a lízingelt eszköz automatikusan átkerül a lízingbe vevő tulajdonába. A gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések (zárt végű pénzügyi lízing) esetén a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik.

Ezért a zárt végű pénzügyi lízing esetén – mivel a futamidő végén automatikusan tulajdonszerzés következik be – a tulajdonjog megszerzéséért fizetendő illetéket kell megfizetnie a lízingbe vevőnek a gépjármű átírás alkalmával, függetlenül attól, hogy a futamidő ideje alatt a lízingbe vevő a gépjárműnek csak üzembentartója és a lízingbe adó a tulajdonosa. Tehát a lízingbe vevő üzembentartóként a tulajdonjog megszerzéséért fizetendő illetéket fizeti. Mivel a megszerezni szándékozott tulajdonjog egyben magában foglalja a gépjármű üzembentartói jogát is, ezért az üzembentartói jog megszerzése után külön illetékfizetési kötelezettség nem állapítható meg a lízingbe vevő terhére.

A nyílt végű pénzügyi lízing esetén a futamidő végén a lízingelt eszköz nem megy át automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába, de a vevőnek lehetősége van arra, hogy az eszköz tulajdonjogát megszerezze. Ebben az esetben tehát az ügylet elején még nem tudható biztosan, hogy a későbbiekben történik-e tulajdonszerzés.

Ezért ha nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzik meg a gépjárművet, akkor – mivel még nem tudható, hogy a futamidő végén tulajdonjogot szerez-e a lízingbe vevő – üzembentartói jogot jegyeznek be a lízingbe vevő nevére és a tulajdonjog megszerzéséért fizetendő illetékmérték 25%-át kell megfizetnie.

Például nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében a vagyonszerző megszerez egy új (a jármű gyártási évétől számított kora 0 év), 1300 cm3-es, 50 kW teljesítményű gépjárművet.

Az illeték megállapítása az Itv. 24. § (1) bekezdése alapján: 50 kW×650 Ft/kW = 32 500 forint.

Az üzembentartói jog után fizetendő illeték a 32 500 forint 25%-a, azaz 8125 forint, amit a lízingbe vevőnek az átírás alkalmával meg kell fizetnie. (A tulajdonjog alapján meghatározott illeték a 32 500 forint és a 8125 forint különbsége, azaz 24 375 forint, ami a 32 500 forint 75%-ának felel meg. Ha a lízingbe adó cég rendelkezik az Itv. 26. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti mentességgel és ezt az állami adóhatóság határozatával igazolja, akkor a tulajdonjog szerzése után illetéket fizetnie nem kell.)

Amennyiben a nyílt végű pénzügyi lízing futamidejének a végén a gépjármű üzemben tartója megszerzi a gépjármű tulajdonjogát, akkor a tulajdonjog megszerzése után megállapított illetéket csökkenteni kell az üzembentartói jog megszerzéséért fizetendő illeték összegével, azaz az Itv. 24. § (1) és (2) bekezdése alapján megállapított illeték 75%-át kell megfizetni.

Például nyílt végű pénzügyi lízingszerződés futamidejének lejártával az üzemben tartó megszerzi a már 5 éves, 1300 cm3-es, 50 kW teljesítményű gépjármű tulajdonjogát.

Mivel a gépjármű tulajdonjogát az üzemben tartója (a lízingbe vevő) szerzi meg, ezért az 5 éves gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő 27 500 (50×550) forint illetéket csökkenteni kell az üzembentartói jog illetékével, azaz a 27 500 forint 25%-ával (nem a korábban megfizetett összeggel.)

Az Itv. alapján a gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén az illetékkötelezettség a szerződéskötéskor keletkezik, így – bár ekkor csak üzembentartói jog szerzése történik – az egész illetéket meg kell fizetni, az ügylet végén azonban semmit.

Ahogy azt korábban említettük, a Gjt. szerinti autóbusz, nyerges vontató, tehergépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának gazdálkodó szervezet általi megszerzése mentesül a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. Amennyiben tehát az Itv. szerinti gazdálkodó szervezetek az említett gépjárműveket akár zárt, akár nyílt végű lízing keretében szerzik meg, illetékfizetési kötelezettségük a vagyonszerzés után nem keletkezik.

Gépjármű és pótkocsi öröklése és ajándékozása

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.

Például egy 5 éves, 1300 cm3-es, 50 kW teljesítményű személygépkocsi ajándékozása vagy öröklése esetén a megajándékozottat, illetve örököst terhelő illeték összege 55 000 forint (a 27 500 forint kétszerese).

Ha a feleség a személygépkocsi vásárlásával egyidejűleg ingyenesen üzembentartói jogot alapít a férje javára a járművön, akkor az illetékkötelezettség a következőképpen alakul:

1. az 5 éves, 1300 cm3-es, 50 kW teljesítményű személygépkocsi megszerzése esetén 27 500 forint illetéket kellene fizetni,

2. mivel üzembentartói jog megszerzése is történik, ezért a feleséget a fentiek alapján 20 625 forint illeték terheli, a férjnek pedig az illetékmentesség okán illetéket nem kell fizetnie. Az üzembentartói jog megszerzése ingyenesen történt, ezért illetékmentesség hiányában – pl. ha az üzembentartó a tulajdonos testvére – az őt egyébként terhelő illetéknek a kétszeresét, azaz 13 750 forintot kellene megfizetni.

Gépjármű, pótkocsi öröklése és ajándékozása esetén emellett figyelemmel kell lenni arra, hogy ha az öröklés vagy ajándékozás egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) között vagy a túlélő házastárs, illetve házastárs részére történt, akkor a vagyonszerzés mentes az illeték alól, tehát a gépjármű megszerzése után ebben az esetben nem kell illetéket fizetni. Mentes az ajándékozási illeték alól az is, ha a gépjármű megszerzése házastársi vagyonközösség megszüntetése keretében történik. Gépjármű, pótkocsi mostoha- és nevelt gyermek, mostoha- és nevelőszülő általi öröklése esetén a 20 millió forintos öröklési illetékmentesség nem alkalmazható.

Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén a vagyonszerzési illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően az okmányirodánál beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve – amennyiben erre lehetőség van – az okmányirodán bankkártyával kell az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni. Az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot – a gépjármű-forgalmazói mentesség igénybevétele esetén az erről szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával – annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes okmányirodánál kell bemutatni.

Az illeték összegét – vagy a megfelelő okiratok bemutatása esetén a megállapítható illetékmentesség tényét – az okmányiroda közli a vagyonszerzővel az átírás során.

A házipénztárba befizetett illetékről az ügyfél számára számviteli bizonylatot kell kiállítani és a befizetett illetékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a vagyonszerző nevét, lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát és az illeték összegét. A nyilvántartás alapján az okmányiroda készpénzátutalási megbízással naponta fizeti meg az illetéket az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára. Az okmányiroda a bankkártyával megfizetett, valamint a házipénztárba befizetett illetékről hetente kimutatást készít a vagyonszerző nevének, lakóhelyének (székhelyének), adóazonosító számának és a befizetett összeg feltüntetésével és azt a tárgyhetet követő hét 5. napjáig az illetékes állami adóhatósághoz eljuttatja.

Az okmányirodai közreműködéstől függetlenül a gépjármű- és pótkocsiszerzések tekintetében is az állami adóhatóság az elsőfokú illetékhatóság. Ha a fizetendő illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, az állami adóhatóság határozattal állapítja meg a vagyonszerzési illetéket.

A gépjármű-forgalmazók és pénzügyi lízinget folytató vállalkozók gépjárműszerzésére vonatkozó illetékmentesség esetén az adóhatóság – ha az adott illetékügy körülményei vagy vita az adóhatósági eljárást indokolják – továbbra is fizetési meghagyást bocsát ki.

A vagyonszerzés késedelmes bejelentését, továbbá a bejelentés elmulasztását terhelő mulasztási bírságot az állami adóhatóság határozattal szabja ki, amelynek mértéke magánszemély esetén 200 ezer forintig, más adózó esetén 500 ezer forintig terjedhet.27

Ha a gépjármű, pótkocsi átírása során az illetéket egyáltalán nem, vagy nem szabályszerű időben, módon vagy mértékben fizették meg, illetőleg a vagyonszerzést illetékkiszabás végett nem jelentették be, az okmányiroda köteles leletet készíteni és azt megküldeni a fizetésre kötelezett lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak az illeték kiszabása céljából.

Ha a gépjármű, pótkocsi szerzésekor az alapítvány az illetékmentesség igénybevételére jogosult lett volna, akkor a megfizetett illetéket az adózó kérelmére – az adóvisszatérítés szabályai szerint – az állami adóhatóság visszatéríti.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Share.