Tájékoztató a 2019. december 31-ét követően értékesített egyes lakóingatlanok áfa-rendszerbeli kezeléséről

0

Az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló törvény (Módosító törvény) értelmében 2020. január 1-jétől ismételten a normál 27%-os áfa kulcsot kell alkalmazni az új lakóingatlanok értékesítésére, azaz 2020. január 1. napjától kezdődően megszűnik az a lehetőség, hogy kedvezményes 5%-os adómértékkel adózzon az általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan lakások (lakóingatlanok) értékesítése, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert. A 150 négyzetméteres küszöbérték a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó, vagy kialakított lakásra, míg a 300 négyzetméteres küszöbérték az egylakásos lakóingatlanra vonatkozik.

Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) és jb) alpontja alá azok a lakóingatlanok tartoznak, amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

A Módosító törvény nem határozott meg speciális átmeneti rendelkezést az adómérték váltásra, így a normál adókulcsra történő visszaállásnál az Áfa tv. 84. §-a az irányadó. E rendelkezés értelmében főszabályként a fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni.* Így a 27%-os adómértéket arra az új lakóingatlan értékesítésre kell majd ismételten alkalmazni, ahol a teljesítés (illetve előleg esetén a fizetendő adó megállapítása – kézhezvétele, jóváírása, megszerzése) 2020. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Lakóingatlan értékesítés teljesítési időpontja

Az Áfa tv. 55. § (1) bekezdése értelmében az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul(teljesítés). Lakóingatlan értékesítésre nincs speciális teljesítési időpont meghatározva az Áfa tv-ben, vagyis azt kell meghatározni, hogy lakóingatlan értékesítés esetén mikor valósul meg az adóztatandó tényállás. E tekintetben meg három esetet célszerű egymástól megkülönböztetni:
1) az Áfa tv. 9. § (1) bekezdése, (Termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet)
2) az Áfa tv. 10. § a) pontja, (Termék értékesítésének minősül továbbá:  a) a termék birtokba adása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi;) valamint
3) az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti lakóingatlan értékesítés ( d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre).

Áfa törvény szerint

Az elemzést célszerű a különös szabályokkal kezdeni. Abban az esetben, ha a lakóingatlan értékesítése az Áfa tv. 10. § a) pontja szerint történik, tehát a lakóingatlant úgy adják birtokba, hogy a szerződés a lakóingatlan határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi, úgy teljesítési időpontnak a lakóingatlan birtokbaadása minősül. Tehát lakóingatlan zárt végű lízingelése, részletvétele, egyéb tulajdonjog fenntartással történő értékesítése esetén az adófizetési kötelezettség a lakóingatlan birtokbaadásakor keletkezik.

Az Áfa tv. 10. § d) pontja szerint termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. Ebben az esetben a tényállás az ingatlan átadásával valósul meg, így a teljesítés időpontja az ingatlan teljes átadás-átvételét dokumentáló jegyzőkönyvben ilyenként megjelölt dátum. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy fordított adózás esetén az adófizetési kötelezettség az Áfa tv. 60. § (1) bekezdése értelmében vagy az ügylet teljesítését tanúsító számla, egyéb okirat kézhezvételekor, vagy az ellenérték megtérítésekor, vagy a teljesítést követő hónap tizenötödik napján keletkezik, attól függően, hogy a három időpont közül melyik következik be elsőként. Az Áfa tv. 10. § d) pontja alá tartozó ingatlan értékesítés esetében jellemzően előfordulhat részteljesítés is, így ez esetben a részteljesítésre vonatkozó, alább részletezett szabályokat is figyelembe kell venni.

Abban az esetben, ha a lakóingatlan értékesítése egyik fentebb részletezett esetbe sem tartozik bele, úgy az Áfa tv. 9. § (1) bekezdésében foglalt főszabály szerinti értékesítés történik. Az Áfa tv. 9. § (1) bekezdése szerint a termékértékesítés tényállásszerűen akkor valósul meg, amikor a birtokba vehető dolgot átengedik, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet valósul meg. Tehát a jogszabály szövege nem a polgári jog szerinti tulajdonjog átruházását kívánja meg, így a főszabály szerinti lakóingatlan értékesítés teljesítési időpontja nem az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés időpontja. A tulajdonosként való rendelkezésre jogosultság a tulajdonjogtól eltérő kategória, lényege, hogy az átvevő a külvilág felé úgy jelenik meg, mint aki az átvett termékkel rendelkezik. Ezért a 9. § (1) bekezdése szerinti lakóingatlan értékesítés esetén, teljesítési időpontnak a felek közötti adásvételi szerződésben a tulajdonoskénti rendelkezésre jogosultsághoz kötött feltételek maradéktalan teljesítésének időpontja tekintendő (az esetek többségében ez egybe eshet azzal, amikortól a lakóingatlan a vevő által birtokba vehető).

A fentebbi általánosan irányadó szempontot árnyalja, ha a felek részteljesítésben vagy előlegfizetésben állapodtak meg.

2020. január 1. előtti részteljesítés

Az Áfa tv. 57. § (1) bekezdése értelmében termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható, és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés.

Fontos, hogy a részteljesítés nem azonos fogalom a részletfizetéssel, ahol a felek közötti megállapodás az ellenérték részletekben való kifizetésére irányul. Részteljesítés esetén nem csupán az ellenérték részletekben való megfizetéséről van szó, hanem a felek az ügylet természetben osztható tárgyát megbontják, és az egyes részek külön történő átadás-átvételében állapodnak meg, illetve az egyes részekhez rendelnek meghatározott ellenértéket.

Erre figyelemmel, amennyiben egy, 2019. december 31-ét követően elkészülő új lakóingatlan esetében a felek 2020. január 1-jét megelőző részteljesítésekben állapodnak meg, – értve ez alatt a fentiek értelmében az egyes részfázisok elkészüléséhez igazodó fizetési és számla kibocsátási kötelezettséget is – úgy az egyes részteljesítések az Áfa tv. 57. § (1) bekezdése értelmében teljesítésnek minősülnek, és az ellenérték részteljesítés(ek)hez igazodó összege arányában az új lakóingatlan értékesítését 5 %-os áfa terheli. A 2019. december 31-e utáni részteljesítéshez, teljesítéshez kapcsolódó arányos ellenérték rész után pedig 27 %-os áfa fizetendő.

2020. január 1. előtt fizetett előleg

Az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése értelmében előlegnek számít minden, a teljesítést megelőzően adott, az ellenértékbe beszámítandó összeg (ilyen például a foglaló is). Az Áfa tv. 84. § (2) bekezdés b) pontja alapján előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni.

Amennyiben az Áfa tv-ben előírt feltételeknek megfelelő új lakóingatlan értékesítésének teljesítése 2020. január 1-jén vagy ezt követően történik, de ezen értékesítéshez 2016. január 1. és 2019. december 31. között fizettek előleget, úgy a 2020. január 1-jét megelőzően kézhez vett, jóváírt előleg még kedvezményes 5%-os adómértékkel adózik. (A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget az Áfa tv. 59. § (2) bekezdése értelmében úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.)

A felek szerződéskötési szabadságukból kifolyólag szabadon meghatározhatják, hogy az új lakóingatlan értékesítés tekintetében sor kerül-e és milyen mértékben előlegfizetésre. Ezt az Áfa tv. nem korlátozza vagy zárja ki, lévén, hogy nem általános forgalmi adózási kérdésről van szó. Ebből következően annak sincsen akadálya, hogy az eladó számára a vevő adott esetben akár a teljes ellenértéket előlegként kifizesse, függetlenül az új lakóingatlan készültségi fokától.

Így, ha a vevő a teljes ellenértéket előlegként fizeti meg, és annak eladó általi kézhezvételére, jóváírására 2020. január 1-jét megelőzően kerül sor, úgy az új lakóingatlan értékesítését (függetlenül annak teljesítési időpontjától) lényegében 5 %-os áfa terheli, tekintettel arra, hogy a teljesítés időpontjában már nem marad fenn további rendezendő ellenérték.

Azt, hogy a normál adómértéket konkrétan mely összeg (adóalap) figyelembevételével kell megállapítani előlegfizetés vagy részteljesítés esetén (azaz előlegfizetés/részteljesítés esetén a teljes vételárból pontosan milyen összegre fog vonatkozni a normál adókulcs), attól függ, hogy a felek egymással nettó (áfa nélküli) vagy bruttó(áfát is tartalmazó) ellenértékben állapodtak meg. A bírósági ítélkezési gyakorlat értelmében amennyiben a felek nem rendelkeztek kifejezetten az adóról, úgy kell tekinteni, hogy az ellenérték adóval növelt.

1. Példa nettó (áfa nélküli) ellenértékben való megállapodásra

Ebben az esetben a nettó (áfa nélküli) ellenértékből kell levonni az előlegnek vagy a részteljesítésre jutó ellenértéknek a nettó (áfa nélküli) összegét, (az előlegre/részteljesítéshez kapcsolódó ellenértékrészre még az 5%-os áfa kulcs vonatkozik), és az adómérték változást követően keletkezett adófizetési kötelezettség esetén a különbözetre (amely szintén áfa nélküli érték) rá kell számolni a 27%-os áfát.

Példa:

Szerződés szerinti ellenérték

30.000.000 Ft + áfa

2020. január 1. napja előtt (de 2015. december 31-ét követően) megfizetett előleg

6.350.000 Ft (ebből áfa összege 6.350.000*0,0476=302.260 Ft)

Előleg adóalapja és az adó összege 5%-os adómérték mellett

6.047.740 Ft + 302.260 Ft (áfa)

Az előleg levonása után fennmaradó adó nélküli fizetendő összeg:

30.000.000 Ft – 6.047.740 Ft = 23.952.260 Ft, mely után a 27%-os adómértékkel számolva a fizetendő adó: 23.952.260*0,27=6.467.110 Ft

Az előleg levonása után fennmaradó adóval növelt fizetendő összeg:

23.952.260 Ft + 6.467.110 Ft (áfa) = 30.419.370 Ft

Összesen

30.000.000 Ft adóalap + 6.769.370 Ft áfa (302.260 Ft + 6.467.110 Ft)=36.769.370 Ft.

2. Példa bruttó (áfa-val növelt) ellenértékben való megállapodásra

Ebben az esetben a bruttó (áfa-val növelt) árból kerül levonásra az előleg/részteljesítésre jutó ellenérték bruttó (áfa-t is tartalmazó) összege (az előlegre/részteljesítésre jutó ellenértékre vonatkozó adó mértéke 5%), majd a különbözetre jutó adót az új adómérték (27%) alkalmazásával, felülről számolva (0,2126-del szorozva) állapítjuk meg, mivel a kivonás eredményeként kapott összeg is bruttó összeg.

Példa:

Szerződés szerinti áfát is tartalmazó ellenérték

30.000.000 Ft

2020. január 1. napja előtt (de 2015. december 31-ét követően) megfizetett előleg

6.350.000 Ft (ebből áfa összege 6.350.000*0,0476=302.260 Ft)

Előleg adóalapja és az adó összege 5%-os adómérték mellett

6.047.740 Ft + 302.260 Ft (áfa)

Az előleg levonása után fennmaradó adót is tartalmazó fizetendő összeg:

30.000.000 Ft – 6.350.000 Ft = 23.650.000 Ft.

A 23.650.000 Ft adótartalma (27%-os kulccsal) és az adóalap:

23.650.000*0,2126=5.027.990 Ft áfa

23.650.000 – 5.027.990 Ft (áfa) = 18.622.010 Ft adóalap

Összesen:

24.669.750 Ft adóalap (6.047.740 Ft + 18.622.010 Ft) + 5.330.250 Ft áfa (302.260 Ft + 5.027.990 Ft)=30.000.000 Ft.

[NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2306471129 – Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/11794/2018.]

__________________________________

*Ettől eltérően, amennyiben az ingatlanértékesítés fordított adózás alá esik (10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében, ha az Áfa tv. 142. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak), a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Tekintettel azonban arra, hogy a lakóingatlanokat érintő 5%-os áfa kulcs kivezetéséhez kapcsolódó kérdések jellemzően azokban az esetekben merülnek fel, amikor a vevő nem adóalany, a tájékoztató további része feltételezi, hogy a lakóingatlan értékesítése az egyenes adózás alá tartozik.

Forrás: NAV
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Armada Könyvelési Rendszer

Könyveljen Okos Könyvelőprogrammal!

Megosztás