A jövedéki adóról szóló törvény módosítása

0

Az alábbiakban nézzük meg, hogyan módosul a jövedéki adóról szóló törvény. A változásokat a 193. számú Magyar Közlöny tartalmazza.

A jövedéki adóról szóló törvény (Jöt.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az
a) e törvény szerinti adókötelezettségre, adófizetési kötelezettségre, adó-visszaigénylésre, e kötelezettségek ellenőrzésére és a velük kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint jogkövetkezményekre,
b) – az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti adóügynek nem minősülő – e törvényben és az e törvény végrehajtásáról szóló, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) megállapított egyéb kötelezettség ellenőrzésére, az e kötelezettséggel kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint jogkövetkezményekre az e törvényben, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott eltéréssel az Art.-ot, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt (a továbbiakban: Air.) és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényt kell alkalmazni.

Régi szabályozás
Az
a) e törvény szerinti adókötelezettségre, adófizetési kötelezettségre, adó-visszaigénylésre, e kötelezettségek ellenőrzésére és a velük kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint jogkövetkezményekre,
b) – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti adóügynek nem minősülő – e törvényben és az e törvény végrehajtásáról szóló, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) megállapított egyéb kötelezettség ellenőrzésére, valamint e kötelezettséggel kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint jogkövetkezményekre,
az e törvényben, valamint
a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott eltéréssel az Art.-ot, amennyiben az Art. a kérdésről nem rendelkezik, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

A Jöt. 67. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
A Magyar Honvédségnek nem szükséges az Állami Adó és Vámhatóság engedéllyel rendelkeznie a tulajdonában álló, adózott üzemanyagnak
a) az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejének, polgári állományának
b) a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes, az adó alól mentesített állam fegyveres erejének, polgári állományának járművei részére történő kiszolgálásához.

A Jöt. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A zárjegyet a legkisebb fogyasztói csomagolási egységre oly módon kell felhelyezni, hogy az sérülésmentesen ne legyen eltávolítható és – cigaretta, szivar és szivarka kivételével – a csomagolás kinyitásakor eltépődjön, valamint az azon feltüntetett szöveg, adat – a végrehajtási rendeletben meghatározott eltéréssel – teljes terjedelmében látható legyen.

Régi szabályozás
A zárjegyet a legkisebb fogyasztói csomagolási egységre oly módon kell felragasztani, hogy az sérülésmentesen ne legyen eltávolítható és a csomagolás kinyitásakor eltépődjön, valamint az azon feltüntetett szöveg, adat – a végrehajtási rendeletben meghatározott eltéréssel – teljes terjedelmében látható legyen.

A Jöt. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az adóraktár engedélyese az adóelőleget a tárgyhó 25. napjáig fizeti meg, ha az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettsége elérte a 6 millió forintot. Az adóelőleg mértéke az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettségének egyhatod része.

Régi szabályozás
Az adóraktár engedélyese adóelőleget fizet, ha az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettsége elérte a 6 millió forintot. Az adóelőleg mértéke az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettségének egyhatod része.

A Jöt. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az Art. szerinti adóügynek nem minősülő jövedéki ügyre az Air. és az Art. adóügyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Régi szabályozás
Jövedéki ügyben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályait, valamint e törvény vagy a végrehajtási rendelet szerinti engedélyezési eljárásban nem alkalmazható a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény függő hatályú döntésre vonatkozó rendelkezése.

A Jöt. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
Az Art. adóbírságra, mulasztási bírságra és adómérséklésre vonatkozó szabályait – az Art. 237. § (1)* bekezdésbeli szabályok kivételével – jövedéki eljárásokban nem lehet alkalmazni. Az Art. 237. § (1)* bekezdésének alkalmazásában mulasztási bírság alatt jövedéki bírságot kell érteni, adózó alatt jogsértő személyt is érteni kell, továbbá a mérlegelésnél a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány nagyságát és a jogsértéssel elért előny mértékét is értékelni kell.

*Art. 237. § (1) [Mérlegelési szempontok bírságkiszabásnál]
A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság az adózó javára vagy terhére értékeli a) az adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát, b) az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, időtartamát, továbbá c) azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

Régi szabályozás
Az Art. adóbírságra, mulasztási bírságra és adómérséklésre vonatkozó szabályait jövedéki eljárásokban nem lehet alkalmazni.

A Jöt. 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az a személy, aki az e törvényben előírt, valamint az Air.-ben és az Art.-ban az e törvény szerinti adóhoz kapcsolódó kötelezettségét megszegi, jövedéki bírsággal sújtandó.

Régi szabályozás
Az a személy, aki az e törvényben meghatározott kötelezettségét megszegi, jövedéki bírsággal sújtandó.

A Jöt. 112. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
Mentesül az adófizetési kötelezettség alól
d) a Magyar Honvédség az általa üzemeltetett adóraktárból – a Magyar Honvédség kivételével – az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejének és polgári állományának, valamint a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes, az adó alól mentesített állam fegyveres erejének, polgári állományának járművei részére kiszolgált üzemanyagra.

A Jöt. 133. § (1) bekezdésének k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: Mentesül az adófizetési kötelezettség alól
k) az adóraktár engedélyese a teljes denaturálással előállított termékre,
l) a teljes denaturálással másik tagállamban előállított terméket belföldre szállító személy.

Régi szabályozás
k) az adóraktár engedélyese a 3199/93/EK bizottsági rendeletben meghatározott eljárások közül a valamennyi tagállamban alkalmazható teljes denaturálási eljárással vagy a Magyarország által bejelentett teljes denaturálással előállított etil-alkoholt tartalmazó termékre,
l) az a 3199/93/EK bizottsági rendeletben kihirdetett teljes denaturálással másik tagállamban előállított etil-alkoholt tartalmazó terméket belföldre EKO-val szállító személy,

A Jöt. 140. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
Az állami adó- és vámhatóság az adóraktár engedélyes által a beszedett adót elkülönített számlán tartja nyilván. Az adóraktár engedélyes z adófizetési kötelezettségét ezen elkülönített számla javára teljesíti. Az állami adó- és vámhatóság az elkülönített számlára teljesített befizetéseket az Art. adószámlára vonatkozó rendelkezései szerint tartja nyilván.

A Jöt. 144. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
Ha az etil-alkoholt tartalmazó termék magyarországi denaturálása a 3199/93/EK bizottsági rendelet mellékletének III. részében meghatározott denaturálási eljárással történt, a termék a 3199/93/EK bizottsági rendelet mellékletének III. része szerint az adott denaturálási eljárást alkalmazó tagállamban lévő címzettnek szállítható.

Minden jog fenntartva – www.adosziget.huadosziget@adosziget.hu

Share.